Szemészet, 1998 (135. évfolyam, 1-4. szám)
1998-08-01 / 3. szám
135. évfolyam (1998) 157 képviseli. A műtéti napon vagy azt követően kiegészítő excimer lézeres szaruhártya-lesimítást végeztünk. Maszkfolyadékként a hidroxi-propil-metil-cellulóz csökkenő koncentrációjú oldatát alkalmaztuk, kezdve a 2%-ossal majd 1%, 0,5%, 0,25%-ossal folytatva. A lézerrel kezelt terület átmérője 4 mm és 8 mm között, az energiasűrűség pedig 160-200 mJ/cm2 között változott. Az epithel záródása után a betegek prednisolon-21-acetátot tartalmazó szemcseppet használtak naponta ötször négy hétig. A betegek adatait, a pterygium kiterjedésének fokát és recidíváinak számát az 1. és 2. táblázatban foglaltuk össze. A kezelés célja a recidívák csökkentése és a látásélesség növelése volt. Eredmények La) A „bare-sclera” technikával operált betegcsoportban (42 beteg 50 szem): a követési időben nem vesztettünk szem elől egyetlen beteget sem, bár 14 esetben a helyileg illetékes magán szemész szakorvostól kaptunk adatokat. Minden pterygium nasalis elhelyezkedésű volt. A preoperatív beosztás a kúszóhártya kiterjedésére vonatkozóan az alábbi volt: 4 beteg 1. fokozatú, 15 beteg 2. fokozatú, 17 beteg 3. fokozatú, 14 beteg pedig 4. fokozatú. Közép-európai volt 24 beteg, 26 pedig Dél-Európából, Közel-Keletről vagy Afrikából érkezett. A betegek életkora 29 és 64 év közé esett. A kezelt 50 szem közül 34 primer és 16 recidiváló pterygium volt. A kúszóhártya kiújult 26 szemen (52,38%). Az előzetesen már operált esetek mind Dél-Európából, Közel-Keletről és Afrikából érkeztek. A 3. fokozatú pterygiumos betegek között 47%-ban, a 4. fokozatúak közt pedig közel 71%-ban találkoztunk a kúszóhártya kiújulásával a 12 hónapos követési idő alatt. Egyetlen betegünk sem vesztette el a preoperatív korrigált legjobb látásélességét, sőt három esetben, ahol a pterygium kiterjedése a szaruhártya centrumát elérte 0,3-es visus-javulást észleltünk. Az optikai tengely a műtött terület centruma volt. Az átmeneti hypermetropisatio legkésőbb három hónap elteltével visszaalakult. Két nagy kiterjedésű pterygium-műtét excimer lézeres lesimítását követően a szaruhártyán comea-topográffal (Torney TMS I. Computed Anatomy) 2,25-2,75 D-nyi astigmiát találtunk, amely hat hónap elteltével 0,5-1,0 D-ra csökkent. Egy betegnél a kúszóhártya területében jelentős heg maradt. A többieknél nem találtunk 1-es fokozatú haze-nél8 nagyobb centrális homályt a kezelést követően. A beavatkozás eredményessége ezen csoportban 47,62% volt. 1. b) A szabad kötőhártya-transzplantációval operált pterygiumos csoportban (32 beteg 36 szem) 29 pterygiüm volt nasalis elhelyezkedésű, 3 pedig nasalis és temporalis is. A kezelt 36 szem között csak 9 volt primer pterygium, a többi 27 már előzetesen átesett operációkon. A kúszóhártya preoperatív kiterjedése alapján: 1. fokozatú nem volt, 12 beteg tartozott a 2. fokozatú, 12 beteg a 3. fokozatú és 12 beteg a 4. fokozatú alcsoportba. Húsz páciens jött Közép- Európából, 16 pedig Dél-Európából, Közel-Keletről vagy Afrikából. A betegek életkora 38 és 79 év közé esett: Kilenc beteg 12 szemén jelentkezett újból kúszóhártya a műtétet, ill. az excimer lézeres PTK-t követően (28,13%). 1. táblázat. Pterygium fototerápiás kezelése bare-sclera technikával végzett műtét kiegészítéseként Pterygium kiterjedésének mértéke’ Kezelt szemek száma Előzetes beavatkozások Recidiva Követési idő hónapokban 1. fokozat 4 0 1 10-36 2. fokozat 15 2 7 10-36 3. fokozat 17 5 8 10-36 4. fokozat 14 9 10 10-36 *1. A limbusban lévő pterygium, 2. a limbust 2 mm-rel, 3. a limbust 4 mm-rel, 4. a limbust több mint 4 mm-rel meghaladó pterygium. Ezen betegek közül (Dél-Európából, ill. Közel-Keletről vagy Afrikából jöttek) 7 esetben a korábbiakban már többször történt sebészi beavatkozás. A 3. fokozatú csoportba tartozó betegek mintegy 20%-ában, illetve a 4. fokozatú betegek közel 40%-ban jelentkezett recidiva a 12 hónapos követési idő alatt. A csoport egyetlen betegénél sem csökkent a preoperatív korrigált legjobb látásélesség, sőt négy esetben, ahol a pterygium a centrumot meghaladta, a visus 0,4-del javult. A kezelést követően néhány esetben kialakult centrális haze nem haladta meg az 1. fokozatot.8 A szabad kötőhártya-transzplantációt és excimer lézeres lesimítást követően a beavatkozás 71,88%-ban bizonyult hatásosnak. A lézer kezelés a transzplantátumot nem érintette, így az nem károsodott. Ezen csoport egy jellemző esetének eredményét láthatjuk az 2. b ábrán a beavatkozás után 12 hónappal. Megbeszélés A pterygium internum kóroktana és patológiája ma sem tisztázott. Bár műtéttanára vonatkozóan az ókorig (Celsus) tekinthetünk vissza, a recidívát megelőző, illetve azt kivédő eljárás napjainkban sem ismeretes. Ha az elváltozás patológiai hátterét tekintjük, a Süveges által leírt19 sclerokeratoplastica kerül a legközelebb a megoldáshoz, ahol cadaverből nyert „egészséges sclerocomealis 2. táblázat. Pterygium fototerápiás kezelése szabad kötőhártyatranszplantációval végzett műtét kiegészítéseként Pterygium kiterjedésének mértéke* Kezelt szemekszáma Előzetes beavatkozások Recidiva Követési idő hónapokban 1. fokozat 0 _ _ _ 2. fokozat 12 6 4 9-19 3. fokozat 12 12 4 11-22 4. fokozat 12 9 4 11-18 1. A limbusban lévő pterygium, 2. a limbust 2 mm-rel, 3. a limbust 4 mm-rel, 4. a limbust több mint 4 mm-rel meghaladó pterygium. Tapasztalataink a szaruhártya excimer lézeres fototerápiájában II. Pterygium
