Szemészet, 1998 (135. évfolyam, 1-4. szám)
1998-06-01 / 2. szám
135. évfolyam (1998) fess 101 7. táblázat. Első beavatkozás: hagyományos műtéti módszer (34 beteg, 46 műtét). A zárójelben a sikeres esetek száma szerepel. RP: radier plomb, LPP: limbus paralel plomb, C: cerclage, SF6: kénhexafluorid gáz, PR: pneumatikus retinopexia, PPV: pars plana vitrectomia, PPVIM+C3FS: első alkalommal PPV és perfluorokarbon gáz feltöltés vagy második alkalommal sz. sz. kiegészítő PPV, ill. sz. sz. membrán lefejtés és gázfeltöltés, SO: szilikonolaj, M+SO: membranectomia és szilikon fel- vagy utántöltés. Első műtét Reoperáció LPP C PPV PPVIM + C,F„ C+PPV +SO PPV+ so M+SO RP 4(4) RP+SF6 4(3) 1 (1) LPP 7(6) 1 (1) LPP+SF6 1 (1) C 7(2) 1 2 1 (1) C+SF6 7(2) 1 1 (1) 2(1) 1 (1) C+LPP+SF6 1 (1) PR 3(2) 1 (1) Összesen 34 (21) Összesített funkcionális eredmény Visus Preoperatív visus Posztoperatív visus Esetszám Százalék % Esetszám Százalék % 0,5-1,0 9 26,5% 12 35,3% 0,1-0,4 6 17,6% 13 38,2% lmou-5mou 13 38,2% 6 17,6% fé-0,5mou 6 17,6% 3 8,8% fénÖsszesen 34 100% 34 100% A sérülés idejéhez képest az ideghártya-leválás klinikai képe általában bizonyos késéssel jelentkezik. A tünetek általában szegényesek. A betegek inkább a centrális látásélesség csökkenéséről, általában észlelt látásromlásról számolnak be, úszkáló homályokat, fényfelvillanásokat, hirtelen látótérkiesést ritkán jeleznek. Előfordul, hogy szemészeti ellenőrző vizsgálat során fedezik fel az ideghártya leválást.10,11 A leválások mindössze 12%-a fedezhető fel azonnal, 30%-a 1 hónapon belül, 50%-a 8 hónapon belül jelentkezik.3 Az ideghártya szöveti mikrosérülései miatt hosszú évekkel később is kialakulhatnak ugyanezek az elváltozások. A legtöbb tanulmány szerint a betegek 80-82 százalékában 2 éven belül lép fel a retina leválása (a jelen tanulmányban 86,2%), ezért ezen páciensek rendszeres szemészeti ellenőrzése a sérülés után hónapokig, akár évekig szükséges.5,6,8,12 Goldmann-féle hármastükörrel, szükség esetén bedomborítással kell elvégezni a retina perifériás részeinek vizsgálatát.5 7 Ha a borús törőközegek (hyphaema, luxált lencse, cataracta, üvegtesti vérzés) elfedik a perifériás területeket, a beteg ellenőrzése mindaddig szükséges, amíg az ora serrata teljes egésze vizsgálhatóvá nem válik.6,11 A tompa erőbehatás elölről hátrafelé irányuló nyomást gyakorol a szemgolyóra, mely következtében az equator hirtelen kitágul. Az üvegtest viszonylagos rugalmatlansága miatt erős húzás jelentkezik az üvegtest bázisánál, a retina perifériás részén.2 A pars plana nem pigmentált epitheliuma az ütés pillanatában hirtelen megfeszül és területében szakadás keletkezik, mely óra dialysissé fejlődik. A szemgolyót érő tompa ütés általában a sclera alsó-temporális részén fejti ki hatását, ennek megfelelően a retinaszakadás helye igen jellemzően, leggyakrabban a felsőnasalis kvadránsban fordul elő.1,3,6,8 Az átlagpopulációhoz képest a rövidlátó szemek hajlamosabbak a trauma által kiváltott retinaszakadásra, ill. -leválásra. A 10 dioptrián felüli myopiás szemek esetében ennek valószínűsége még nagyobb.6,8,12 A dialysishez társuló retinaleválás típusosán lassan progrediál, gyakran demarkációs vonalak figyelhetők meg, a retinában másodlagosan cystoid degeneráció alakulhat ki. A jelenséget az magyarázhatja, hogy a sérültek többségükben fiatal emberek, az üvegtest kompakt, a trauma kiváltotta syneresis lassú. A leválás akkor indul meg, amikor a szakadást tamponáló üvegtesti határhártya leválik és a subretinalis térbe folyadék szivárog.8 Bizonyos esetekben igazságügy-orvostani jelentőségű lehet a traumás és nem traumás eredetű ora serrata dialysisek elkülönítése, annak megállapítása, hogy a retinaleválás valóban sérülés következté-TOMPA SZEMSÉRÜLÉS ÉS KÖVETKEZMÉNYEI A SZEM HÁTSÓ SZEGMENTUMÁBAN
