Szemészet, 1997 (134. évfolyam, 1-4. szám)

1997-08-01 / 3. szám

136 Szemészet 134 (1997)

Eredmények

1. Hány szemorvos végez hályogműtétet, illetve lencsebeültetést a vezetése alatt álló klinikán (szemosztályon)?

A beérkezett válaszok szerint 360 operatőr az előző 294-hez viszonyítva reálisabb számnak tekinthető. A hiányzó 2 intézet operatőreinek a száma nem haladhatja meg a 10 főt, tehát az eltérés 2-3% lehet csak. Ez a szám a klinikákon illetve osztályokon kiképzés alatt lévő kollégák számának fluktuációjával is közel azonos lehet.

2. Milyen arányban végeztek intracapsuláris, illetve extracapsuláris hályogműtétet?

A válaszokból kiderül, hogy az intézetek többségében intracapsuláris műtét csak subluxált lencse esetében, vagy egyéb speciális esetben történik (44 intézet). Ezekben az intézetekben az elsődleges hályogkivonási módszer az extracapsuláris technika valamelyik módja. 13 intézetben 10-50%-ban még történik intracapsuláris hályogműtét, 3 intézetben még döntően intracapsuláris technika a napi gyakorlat, de már 10-50%ban az extracapsuláris hályogkivonás is szerepel (ún. áttérési periódus), 2 intézetben az intracapsuláris technika szinte kizárólagos, amit azonban az egyik intézetben elülső csarnok lencse beültetése követ egy ülésben.

3. A műtéti anesztézia módja?

A lokális érzéstelenítés változatlanul általános gyakorlat. Altatásban 30 intézetben történik műtét 0,1-10% között attól függően, mennyi gyermekkori katarakta fordul elő az esetek között. Elenyésző a felnőtt-altatás katarakta műtétek során (nem beszámítható beteg, expulzív vérzés veszélye, gyógyszerrel nem befolyásolható parkinzonos fej-tremor stb.). E tekintetben az adatok változatlanul alacsonyak a nyugat-európai gyakorlathoz képest, bár ott is szélsőséges szokások fordulnak elő (pl. minden hályogműtét narcosisban!).

4. A hypotonizálás módja?

A műtét előtti hypotonizálást változatlanul a legtöbb intézet fontosnak tartja és valamelyik formáját alkalmazza. 6 intézetben a digitális nyomást alkalmazzák, 14 intézet kizárólag a Kettesy-féle gumiszalagot, 31 intézet kizárólag a Vörösmartyféle oculopresszort használja, míg a többi intézetben többféle módszert alkalmaznak.

5. A sebkészítés módja?

27 intézetben a corneoscleralis sebkészítési mód még mindig kizárólagos. 10 intézetben már kezd meghonosodni a tuneltechnika („small incision”), ezen belül is 2 intézetben alkalmazzák már a „clear cornea” metszést. Ez a sebkészítési mód a phakoemulsificatio terjedésére utal. A többi intézetben a comeális sebkészítési mód csak 1-55%-ban van jelen.

6. A tokhasítás módja?

7 intézetben a „canopener” technika, 3 intézetben az „envelope” technika, 6 intézetben a capsulorhexis kizárólagos, a többi intézet a háromfajta technikát különböző százalékban alkalmazza. Mindössze 16 intézetben nem végeztek még capsulorhexist. Az alkalmazott tokhasítási módok közül még mindig a „canopener” technika vezet, a két másik technika megoszlásának százalékos aránya egyenlő (átlagosan 27-27%) akárcsak két évvel ezelőtt.

7. A mageltávolítás módja?

16 intézetben az egyszerű exprimálás, 11 intézetben a hurok-kanüllel történő mageltávolítás kizárólagos módszer. A többi intézetben mindkét módszert változó arányban alkalmazzák. Kivételesen fordul elő a viscoexpressziós módszer.

A phakoemulsificatio módszere 1995-ben a két év előttihez képest terjedőben van, az elvégzett 566 (+10 lencse-beültetés nélküli) phakoemulsificatio is erre utal. Tudomásom szerint 6

intézetben már több kevesebb rendszerességgel végeztek phakoemulsificatiót, néhány intézetnek módja volt készüléket kipróbálni, s ezáltal szerepeltette statisztikájában a módszert, valójában esetszámuk csak a kísérleti jelleget bizonyítja.

8. A kéregleszívás módja?

5 intézet gépi, 40 intézet kézi leszívást végez kizárólagosan. A többi intézetben a két módszer keveredik, döntően a kézi leszívás túlsúlyával. E tekintetben nincs lényeges változás a két évvel korábbi állapothoz képest.

9. A sebbiztosításhoz használt varrat?

45 intézet kizárólag 10 vagy 11/0-ás atraumatikus varratot használ, 2 intézetben 7/0-s Vicryl varrat, 15 intézetben 8-9/0-s egyéb, közelebbről meg nem határozott varratot alkalmaznak részben kizárólag, részben alternatívaként. A két évvel korábban egy intézetben még végzett tűbe fűzött, nem atraumatikus varrat már nem szerepel a palettán.

10. A sebbiztosítás módja?

7 intézetben kizárólag csomós, 17 intézetben kizárólag tovafutó varratot használnak, míg a többi intézetben a két fajta varrási mód vegyesen jelenik meg, döntően a tovafutó varrat túlsúlyával.

11. Hány műtét történt 1995-ben?

Az /. táblázat tartalmazza az 1995-ös állapotot, összehasonlítva az 1993 állapottal. E táblázatból kiderül, hogy a hályogműtétek 88,3%-a lencsebeültetés volt, ezen belül 80%-ban hátsó csarnok lencse került beültetésre. Mindkét számadat 6 illetve 8%-os javulást mutat a két évvel korábbi adatokhoz képest.

Néhány intézetben az intracapsuláris extractio lencse implantáció nélkül még előfordul ma Magyarországon (5,2%). 2- 3 intézetben az intracapsuláris extractióhoz társuló primer ACL beültetés történik, ennek száma némely intézetben összemosódik a szekunder módon beültetett ACL implantációk számával. Jelenleg az összes lencsebeültetés 9,4%-ában ACL beültetés történik, ami látszólag magasabb a 7,4%-os két évvel ezelőttinél, de bizonyára pontosabb szám a nagyobb válaszadási fegyelem miatt. Az ECCE műtétnél előforduló tokrupturák és ACL beültetések abszolút száma lényegesen nagyobb, százalékos aránya azonban a 2 év előttivel csaknem azonos (4,6% ih. 4,3%). Ez annak a jele, hogy sokkal többen álltak át az extracapsuláris technikára, s egyfajta tanulási periódust országos viszonylatban még figyelembe kell venni, másrészről pedig egyre többen végeznek tokruptura mellett is PCL beültetést.

Új elemnek tekinthető az 566 PHAKO+PCL valamint a 10 csak PHAKO-műtét, mint műtéti technika. Bár ez mindössze 1,9%-a a végzett összes műtétnek, ez a szám bizonyára emelkedni fog.

A sclera-fixatiós PCL beültetés némi terjedést mutat, de a viszonylag komplikált műtéti technika miatt korántsem népszerű, s némely nagytekintélyű külhoni operatőrök manapság kezdik kétségbe vonni szükségességét. Végzése mindazonáltal csak olyan intézetben ajánlható, ahol az elülső vitrectomiához kellő műszerezettség áll rendelkezésre. A jelzett 226 műtét (0,8%) 23 intézet jelentéséből adódik össze, de nagyobb számban (legalább évi 10 műtét fölött) mindössze 9 intézetben van tapasztalat.

A lencsebeültetés nélküli ECCE műtétek száma a két évvel előbbihez képest csökkenést mutat. Sajnos a kérdőívek kitöltése során többen az ECCE+PCL rubrikában jelzett eseteket az ECCE rubrikába is besorolták, így néhány esetben korrekciós számítást kellett végezni, mert ez az összes műtétek számát is indokolatlanul megnövelte volna. Ebbe a kategóriába elvben azok az esetek kerülhetnek, amelyek myopiája olyan fokú, hogy lencsebeültetést nem igényel, vagy azon uveitises esetek, ame-