Szemészet, 1996 (133. évfolyam, 1-4. szám)

1996-05-01 / 2. szám

Szemészet 133 (1996) 93 II. táblázat Preoperative szükséges vizsgálatok 1. Preoperatív korrigálatlan (nyers) visus értéke 2. Preoperatív legjobb látásélesség eléréséhez szükséges korrek­ció 3. Csapody-féle közeli visus korrekció nélkül és korrekcióval 4. Objektív törőerő meghatározása (skiaszkopia, tágításban és cycloplegiában) 5. Cornea topográfia 6. Ultrahangos pachymetria, echobiometria (bulbus hossz, hátsó staphyloma) 7. Elülső segment és a szemfenék állapota 8. Szemnyomásmérés lést nem ajánljuk, mert a cornea biomechanikai stabilitása ve­szélybe kerülhet. Saját beteganyagunkban az eddigiek során nem észleltünk 450 pm alatti cornea vastagságot. Az applanatiós Goldmann-féle tonométerrel történő preoperatív szemnyomásmérés azért fontos, mert a posztoperatív betegköve­tés során a szteroid responderek ennek alapján kiszűrhetők. Ebben az esetben a tartós lokális szteroid adását fel kell függesz­teni. A fotorefrakív kezelést kontraindikálják az alábbi kórképek: évi 15%-t meghaladó progresszív myopia, olyan szemfenéki elváltozások, amelyek miatt nem remélhető visusjavulás a fotorefraktív kezeléstől, általános kollagén betegségek, „száraz szem” szindróma, cornea dystrophiák (keratoconus, kerato­­globus), blepharitis, lagophthalmus, nystagmus, valamint a 16 éves kor alatti életkor. II. Lehetséges szövődmények I. Intraoperatív veszélyek Az intraoperatív szövődmények nagy része elkerülhető a beteg jó előkészítésével, a teljes mértékű cornealis anaesthesia elérésé­vel. Az operatőr a decentrálást az optikai tengely helyes kijelölé­sével, valamint a kezelő maszk helyes illesztésével kerülheti el, mindkettőt lényegesen megkönnyíti a műtét előtti pupillaszűkí­tés. A fotoablatiós maszkban létrehozott negatív nyomás segít a bulbus egyhelyben tartásában. Amennyiben a maszk felszíne nem illeszkedik teljesen a perilimbaris területhez, úgy a negatív nyomás intraoperative hirtelen megszűnhet, a maszk elmozdul­hat. Ennek az a veszélye, hogy a koncentrikus gyűrűk szabályos elrendeződése megszűnik, művi asztigmiát indukálhatunk. A maszk felhelyezése során külön figyelnünk kell, hogy egyik ré­sze se akadjon a szemhéjlerpesztőbe, valamint a kezelés megkez­dése előtt kontrollálni kell, hogy a szívóerő teljes-e, a beteg képes-e még a szemét mozgatni; amennyiben igen, a szívóerőt növelni kell. Saját beteganyagunkban 1 szem esetén fordult elő körülbelül 1,5 mm-es decentrálás, mely miatt -2,0 D posztoperatív korrek­ció szükséges, azonban a maszk decentrálása a legjobb korrigál­ható látásélességet nem csökkentette (1. ábra). Két esetben fordult elő, hogy műtét közben a beteg mozgatta a szemét, emiatt a kezeléssel meg kellett állni. Az egyik esetben a maszkot nem kellett újra felhelyezni és a beteg további kooperációjával nem volt probléma, a másik esetben a maszkot újra felhelyeztük, mert közben helyzete decentrálódott. A posztoperatív követési időben 1. ábra. Decentrált helyzetű szubepitheliális szaruhártya homály, amely a legjobb korrigált látásélességet nem csökkentette mindkét beteg korrigálatlan visítsa elérte a preoperatív legjobb korrigált látásélesség mértékét, tehát refrakciós következménye nem volt a műtét közbeni megállásnak, illetve maszk igazításá­nak. Megjegyezzük, hogy mindkét eset szerencsésen a beavatko­zás elején történt; vagyis néhány scannelés után még refrakciós következmények nélkül lehetőség van a korrigálásra. Körülbelül 40-60 szem kezelése után, amely tulajdonképpen az operatőr „tanulási görbéje” az intraoperatív szövődmények minimálisra csökkentek [10]. 2. Korai posztoperatív szövődmények Enyhe posztoperatív szemhéjduzzanatot 15 esetben tapasztal­tunk, átmeneti, néhány hétig tartó 1,0 mm-t meghaladó ptosist egy esetben. A korai posztoperatív szövődményekhez sorolhatjuk a há­­mosodási zavarokat, illetve a lokális szteroid csepp miatti sze­kunder szemnyomás-emelkedést. Refrakciós kezelésre jelentke­ző betegeink közül egy szenvedett korábbiakban rosaceás kera­­titisben, érintett szemén a hámgyógyulás elhúzódó volt, azonban terápiás kontaktlencse felhelyezése után az előzetesen két héten át tartó panaszai 3 nap alatt megszűntek. A fluorometholon (Efflumidex) szemcsepp alkalmazása mel­lett sem a korai, sem a késői posztoperatív időszakban nem tapasztaltunk 21 Hgmm-t meghaladó szemnyomást. Prednisolon acetát (Ultracortenol) szemcseppet csak kivételes esetben, Hanna­­szerinti legalább 2-es stádiumú stroma homály [12] megjelenése esetén rendeltünk, a lehető legrövidebb ideig. Saját tapasztalata­ink szerint az Ultracortenol segített a haze jelenség csökkentésé­ben, alkalmazása alatt a regresszió csökkent. 3. Refrakciós eredmények és a késői posztoperatív szövődmé­nyek: regresszió, hegesedés A késői posztoperatív szövődmények között kettőt kell meg­említenünk: a regressziót és a látásélességet rontó, lokális sztero­­idkezelésre alig javuló hegesedést. A kettő bizonyos mértékben összefügg egymással, azaz minél nagyobb a Hanna-szerinti [2] osztályozott corneahomály (haze jelenség) az intrastromális terü­letben, általában annál nagyobb mértékű regresszióra számítha­tunk. A posztoperatív törőerő változását, valamint a késői poszt­operatív szövődményeket a lézerkezelés utáni 8. hónap státusza alapján a III. táblázatban összegeztük. AIII. táblázat adatai alapján kiemeljük, hogy a posztoperatív törőerő változása, a regresszió és a cornea homályok szempont-

Next

/
Oldalképek
Tartalom