Szemészet, 1996 (133. évfolyam, 1-4. szám)
1996-02-01 / 1. szám
2 0 Szemészet 133 (1996) 6. b ábra. A nagy energiájú elektron-besugárzás után 6 héttel (Mevatron linac., 51 Gy) 6. c ábra. A sugárkezelés után 2 hónappal, kiegészítő kriolerupia alkalmával fennálló lokális regresszió ellenére az alsó szemhéj középső harmada alatti 2 mm-es suspect residuumra (6. c ábra) esetleges későbbi kiújulás megelőzése céljából intézetünk fej-nyak sebészeti ambulanciáján együlésben fél cm-es zónában krioterápiát alkalmaztunk. Kezdeti eredményeinkről elmondható, hogy mindegyik betegnél igen jó lokális regressziót és megfelelő kozmetikai eredményt értünk el. Ez is igazolja azt az ismert tényt, hogy a basalioma a sugárérzékeny daganatok közé tartozik. Megbeszélés A basalioma gyakran előforduló bőrdaganat. Többféle terápiás eljárást ismerünk: műtét, elektrokoaguláció, krioterápia, irradiatio, fotodinamiás kezelés, Mohs surgery. Az optimális kezelés megválasztása sokszor igen nehéz. Figyelembe veendő a beteg kora, általános állapota, a tumor nagysága, szövettani típusa, lokalizációja, a várható kozmetikai eredmény [13, 14]. Különös fontossággal bírnak a szemhéjakon, szemzugokban, ill. ezek közelében jelentkező tumorok, egyrészt a szemet veszélyeztető növekedés, másrészt a kozmetikai problémák miatt, és így egyúttal terápiás kihívást jelentenek az orvos számára. Hazánkban sajnos nemegyszer a betegek ellátása esetleges, azt a helyi lehetőségek és adottságok szabják meg. Korai stádiumban az ajánlott kezelés elsősorban a sebészi megoldás, szükség esetén plasztikai rekonstrukcióval. Egyes esetekben (pl. ha a beteg a műtéttől elzárkózik, vagy az más ok miatt nem végezhető) 5-6 mm-es nagyságig superficialis típusú basaliomáknál a krioterápia is alkalmazható. Bármely kezelési formánál fennálló probléma a nem kellő radikalitású primerellátástkövetőlokális recidiva, ill. progrediáló residualis tumor. Az ilyen (ún. többszörösen „alulkezelt”) esetekben találkozunk mélybe infiltráló daganatokkal, melyek viselkedése általában agresszívebb, terápiásán nehezebben uralhatok. Az ilyen recidívák vagy residualis tumorok progressziója következtében jelentkező nagy kiterjedésű daganatok esetében, ill. a már eleve előrehaladott stádiumban az orvoshoz kerülő betegeknél igen jó palliativ, olykor kurativ indikációval választható a sugárkezelés. Mélybe kevéssé infiltráló basaliomáknál (2-3 mm mélységig) a felületi röntgenterápia jól beválik [15]. Saját betegeinknél Dermopán készülékkel 50 kV-os besugárzást végeztünk 5000- 5400 cGy összdózisban. Intraorbitális terjedést mutató, ill. 10 mm körüli vastagságú tumorok esetén félmély röntgenbesugárzást használtunk (100-150 kV) hasonló dózisokkal. Mindkét esetben a bulbus helyi érzéstelenítésben behelyezett 2 mm-es ólom szemtakarással megfelelően védhető [16]. Nagy felületen kiterjedő és 10-20 mm mélyen infiltráló daganatok esetében biztonsággal alkalmazható a nagy energiájú elektron-besugárzás (6-9 MeV) 50-54 Gy összdózissal. Ennek előnye, hogy a mögöttes ép szövetek dózisterhelése elhanyagolható. A szem takarására azonban a conjunctiva zsákba helyezett ólomtakarás a visszaszóródási effektus miatt itt nem szerencsés, mert így a tarsalis felszínen enyhe túldozírozás léphet fel. Ezért a lencsét kontaktlencsére applikált, hengeres, 12 mm átmérőjű és 20 mm magas alumíniumtakarással védjük (3. dábra). Ha a.szemrés deformitás miatt nem tárható fel kellően, kompromisszumként egyénileg kialakított, 2-3 mm-es ólomlemezből kivágott takarások felhelyezésével próbálkozhatunk. Más vélemény szerint az elektron-besugárzás sugárfizikai előnyei ellenére szignifikáns terápiás hasznot nem hoz a hagyományos röntgenterápiával szemben [17]. Bár a mi tapasztalatunk jó, és az eredmény a szemléltetett esetünkben is meggyőző volt, tény az, hogy ritkán indokolt lineáris gyorsítót igénybe venni. Mindhárom sugárkezelési formánál egyaránt elmondható, hogy a sugárkezelési sorozat kb. felétől akut sugárreakció léphet fel. A mellékhatás lényegében erythemás bőrreakcióból, a könnyezés fokozódásából áll, mely átmeneti jellegű, a kezelés végétől számított max. 6-8 hét alatt lezajlik. Ez gondos lokális bőrápolással segíthető. Tapasztalatunk szerint még igen idős korban is a tumorszövet necrosisát követően a kezelt terület az ép bőr felől meglepően jól regenerálódik. Késői mellékhatásként a szemhéj fibrosisa miatti esetleges zsugorodás, szemrésszűkület léphet fel, de véleményünk szerint ennek súlyossága, és felléptének gyakorisági aránya tolerálható a kiterjedt daganat infiltráció veszélyével szemben. Magunk részéről a krioterápia szerepét a kiterjedt basaliomák kezelésében inkább a sugárkezelés utáni esetleges residualis, 5- 6 mm-ig terjedő nagyságú daganatrészletek kiegészítő ellátásában látjuk. Semmiképpen nem ajánlható kiterjedtebb elváltozás „mozaikszerű” többszörös fagyasztása, mert az egyes „rácspontok” között visszamaradó, szükségképpen elégtelenül ellátott területekből később uralhatatlan recidívák indulhatnak ki, melyekkel szemben már esetleg tehetetlenek lehetünk. Következésképpen megállapíthatjuk, hogy a szem körüli basaliomák kezelésében az individuális terápiás terv felállításában nagy szerepe van a szemész, bőrgyógyász és sugárterápiás szakorvos szoros együttműködésének. Az irradiatio egyértelmű, pontos indikációját nehéz megadni: iskolánként változik, másképp írja le egy sugárterápiás szakkönyv és másképp mutatja be egy