Szemészet, 1996 (133. évfolyam, 1-4. szám)
1996-02-01 / 1. szám
Szemészet 133 (1996) 21 szemészeti műtéttannal foglalkozó könyv. Úgy gondoljuk azonban, hogy érdemes fontolóra venni a sugárkezelés lehetőségét, ha a daganat nagy kiterjedésű, előzőleg esetleg már több műtét történt, a következő műtét eredménye torzító lenne, ill. ha műtéti megoldásként már csak az exenteratio maradna. Besugárzásra csak biztos szövettani lelet birtokában szabad gondolnunk - láttuk azonban, hogy bizonyos esetekben ezt az elvet kénytelenek vagyunk feladni. Ilyenkor a klinikai kép megítélésében nagy segítséget nyújt a bőrgyógyász. Az újabb sugárterápiás lehetőségek rendelkezésre állása esetén a leginkább alkalmas sugárforrás megválasztása a daganat tulajdonságaitól függ. Irodalom 1. Roberts D. L: Incidence of non-melanoma skin cancer in West Glamorgan, South Wales. Br. J. Dermatol. 122, 399—403 (1990). 2. Giles G. G., Marks R., Foley P.: Incidence of non-melanotic skin cancer in Australia. Br. Med. J. 296, 13-17 (1988). 3. Ashby M. A., Smith J., Ainslie J., McEwan L.: Treatment of nonmelanoma skin cancer at a large Australian center. Cancer 63, 1863-1871 (1989). 4. Ferry A.: The eyelids, in Sorsby A. ed. Modern Ophthalmology. Philadelphia, PA. Lippincott. 833-853 (1972). 5. Perlman G. S., Hornhlass A.: Basal cell carcinoma of the eyelids: a review of patients treated by surgical excision. Ophthalmic Surg. 7, 23-27 (1976). 6. Oram Y., OrengoAlfordE„ GreenL. K., Rosen T., Netscher D. T.: Basal cell carcinoma of the scalp resulting in spine metastasis in a black patient. J. Am. Acad. Dermatol. 31, 916-920 (1994). 7. Braun-Falco O., Plewig G., Wolf H. H.: Dermatology. Springer- Verlag, Berlin: 1984. 8. Sexton M., Jones D. B., Maloney M. E.: Histologic pattern analysis of basal cell carcinoma. J. Am. Acad. Dermatol. 23, 1118-1126 (1990). 9. Spencer W. H. ed: Ophthalmic Pathology - An atlas and textbook Vol. 3. W. B. Saunders Co. Philadelphia: 1986. 10. Panje W. R., Ceilley R. I.: The influence of embryology of the midface on the spread of epithelial malignancies. The laryngoscope SO, 1914-1920 (1979). 11 .Hacker S. M., Browder J. F., Rames-Caro F. A.: Carcinoma basocellulare. Orvostovábbképző Szemle 1, 104-108 (1994). 12. GoldschmidtH.: Radiationforcutaneous carcinomas. In Goldschmidt H., Parizzon R. G. Modern dermatologic radiation therapy. Springer-Verlag New York -Berlin-Heidelberg: 1992. 13. Drake L. A., SalascheS. J., Ceilley R. I., etal.: Guidelines of care for basal cell carcinoma. J. Am. Acad. Dermatol 26, 117-120 (1992). 14. Germann Von G., Bernstein-Sommer B., Petrovici V., SteinauH. U.: Differenzierte, onkologisch adequate Therapie des Basalioms. Handchir. Mikrochir. Plast. Chir. 24, 151-158 (1992). 15. Németh Gy.: Erfahrungen in der Behandlung der Augenlidkarzinome. Strahlentherapie 148, 127-131 (1974). 16. MarkoeA. K„ Brady L. W., etal.: Eye. In Perez C., Brady L. eds. Principles and practice of radiation oncology, 2nd ed. Philadelphia: JB Lippincott: 1992. 17. Amdur R. J., Kalbaugh K. J., Ewald L. M., Parsons J. T., et ai: Radiation therapy for skin cancer near the eye: kilovoltage x-rays versus electrons. Int. J. Radiat. Oncol. Biol. Phys. 23, 769-779 (1992). 18. SafaiB., GoodR. A.: Basal cell carcinoma with metastasis - Review of literature. Arch. Pathol. Lab. Med. 101, 327-331 (1977). Cím: Dr. Bajcsay András Országos Onkológiai Intézet HIETE Sugárterápiás Tanszék 1122 Ráth Gy. u. 7-9. Kongresszusi beszámoló A szem vérkeringésének a glaukóma kialakulásában játszott szerepéről ez évben Edinburghban rendeztek egynapos kongresszust „Third European Professors Workshop on the Quantification of OcularBlood Flow Glaucoma” címmel 1995 októberében. A 35 előadásra hét egymást követő szekcióban került sor. A szekciók rövid metodikai bevezetéssel kezdődtek, majd az egyes munkacsoportok ismertették eredményeiket, ami után intenzív és kritikus vita következett. Ez utóbbira a rendezők kellően hosszú időt biztosítottak. A szekciók tárnái a következők voltak: colour Doppler-képalkotás, lézer Doppler flowmetria, scanning lézer angiográfia, pulzatilis oculáris véráramlásmérés, scanning lézer Doppler flowmetria (SLDF), a helyi kezelés és a véráramlás viszonya, valamint vegyes témák. Saját beszámolóinkat, melyekben az Amsterdami Glaucoma Centrumban végzett kutatásainkat ismertettük, a scanning lézer Doppler flowmetriával foglalkozó szekcióban tartottuk meg (Holló G., Coevoet HMN, van den Berg TJTP, Greve EL: „Experiences with SLDF measurements in normal subjects and glaucoma patients”, és Coevoet HMN, Duijm FA, Holló G., van den Berg TJTP, Greve EL: „Comparison of two methods of quantification of ocular blood flow in glaucoma patients” címmel). Szinte valamennyi szekcióban jellemző volt, hogy az egyes munkacsoportok eredményei jelentősen eltértek, nem kis részben az alapmetodikák alkalmazásában megmutatkozó különbségek miatt. Tekintettel arra, hogy e metodikák egy része nagyon új és jelenleg is fejlesztés alatt áll, ez nem volt meglepő. Természetesen a metodikák egységesítésének kérdése különösen fontossá vált a további kutatás szempontjából. Úgy tűnik, különösen a scanning lézer Doppler flowmetria az a csúcstechnika, amellyel non-invazív módon, alapvetően új információkhoz juthatunk a retina, a papilla és a chorioidea capilláris keringéséről. Ez a metodika a colour Doppler képalkotással lényegében egyező alapelven működik, és a retina in vivo capillaris térképén teszi lehetővé a vörösvértest-áramlás mérését. A jövőben feltehetően nagy szerepet kap majd az antiglaukómás szemcseppek hatásmechanizmusának tanulmányozásában. Holló Gábor
