Szemészet, 1996 (133. évfolyam, 1-4. szám)
1996-05-01 / 2. szám
116 Szemészet 133 (1996) I. táblázat Az Usher-kór különböző típusai Szervi lokalizáció I. típus II. típus III. típus Halláskárosodás Congenitális, súlyos, érthetetlen beszéddel Congenitális, mérsékelten súlyos, a beszéd érthető Felnőttkorban kezdődik Degeneratio pigmentosa retinae Korai kezdet (az első évtizedben vagy a tizenéveskor elején jelentkezik) súlyosabb és romlik Késői (pubertas utáni) kezdet, kevésbé súlyos Pubertas időszakában kezdődik Vestibularis funkció Congenitális dysfunctio, emiatt ataxia, mozgásfejlődési retardáció és ügyetlenség Érintetlen Érintetlen Gyakoriság 70% 26% 4% Egyéb Mentális retardáció az esetek 25%-ában. Esetleg cataracta 40 éves kor után koribbak lehetnek a szokásosnál. Az Usher-kór magasabb előfordulásáról is beszámoltak korábban Berlinben a zsidók [21], Louisiniaban (USA) a franciák [ 19] és a lappok [ 13] körében. Ma már a betegség lényege is ismert: a csillószőrök genetikai hibájáról van szó [17]. Ezek elsősorban három érzékelő szervben: I. a szem fotoreceptor sejtjeiben, II. a hallószerv szőrsejtjeiben és a III. vestibularis szőrsejtekben éreztetik hatásukat. A kórképpel és ezen belül a halláskárosodással Albertit és mtsai [1] már 1958- ban behatóan foglalkoztak hazánkban. Az Usher-kórban az említett triászon túl IV. a légzőrendszer (orr, sinusok, bronchusok) ciliaris sejtjei és V. az ondósejtek (a farok csillószőrnek felel meg) is érintettek lehetnek [2]. Az Usher-kór két [10], majd három [13,9] típusát különítették el (I. táblázat) és ezek hátterében ugyanazon kromoszóma-locus eltérő alléljeit gyanították. Az újabb génkapcsolódásos és DNS- analízises vizsgálatok ezt megcáfolták. Sőt, kiderült, hogy még az I. típusért (USH-I) is három locus mutáns génjei a felelősek. Az USH 1A a 11. kromoszóma rövid karján, az USH IB a 11. kromoszóma hosszú karján (q 13,5), míg az USH IC a 14. kromoszóma hosszú karján [q32] található. Az USH IB locus mutációi felelősek az I. típus 75%-áért [18, 25]. Ezek a gének tulajdonképpen a myosin VIIA kódolását végzik. Eddig két mutációját (egyikben 6 bázispár deletiojáról, a másikban két különböző ún. „missense” mutációról van szó) azonosították [25] és ezek vezetnek az említett cytoskeletalis fehérje aminosavsorrendjének megváltozásához, majd a csillószőrök működési elégtelenségéhez. Az USH mutációk (shaker 1) egerekben is megtalálhatók mégpedig a 7. kromoszómában [11]. A II. típusért felelős gének az 1. kromoszóma hosszú karján [20] helyezkednek el. A III. típusban - szemben az első kettővel - először a retinopathiát kórismézik a pubertás időszakban, e típus kromoszóma-locusát még nem azonosították. Az Usher-kór különböző típusai jelentősen eltérő gyakoriságot mutatnak [22]. Az ismertetett családban az Usher-kór II. típusa áll fent és a probandának (és természetesen húgának) a gyermekvállaláskor nem kell e betegség ismétlődésétől tartani. Annak a valószínűsége ugyanis, hogy férje (vagy korábbi élettársa), aki a probandával semmiféle rokonságban nem áll, USH génhordozó legyen 0,02%. Ennek bekövetkeztekor számítani kellene a 25%-os ismétlődési kockázattal, ami 0,005%-os valószínűséget jelent. Mindezek megismerése a probanda számára nagy örömet okozott, mivel korábban - a kóroki diagnózis hiányában - az ismétlődés kockázatára vonatkozóan egyértelmű választ nem kapott. A genetikai tanácsadáskor az ismétlődés kockázatának becslése azonban csak az egyik szempont. Az orvosgenetikus számára a feladat a gyermekvállalás specifikus és általános veszélyének a megállapítása [4, 5]. A specifikus veszély a családban a már előforduló betegség, esetünkben az Usher-kór esetleges ismételt jelentkezésének következményeit foglalja magába. A specifikus veszélyt elsősorban a várható ártalom súlyossága, kezelhetősége, magzati diagnosztikája és az ismétlődés kockázata határozza meg. A probanda tervezett gyermekében azonban az Usher-kór ismételt jelentkezésével számolni nem kell, ezért a többi szempont is értelmét veszti. A specifikus veszély meghatározásakor azonban tekintettel vagyunk a terhességvállalás anyai veszélyére (Usher-kórban a retinopathia szülés miatti esetleges romlását szemésznek kell megállapítania) és terhesség alatt a betegség vagy az emiatt szükségessé váló kezelés teratogén veszélyére (ilyennel a probandában számolni nem kell), a betegség postnatalis hatására, a meglevő gyermekeik számára és a család szociáliskultúrális helyzetére. Gondot legfeljebb a gyermek felnevelésének körülményei jelenthetnek az édesanya halmozott fogyatékossága miatt. Mindig számolni kell a gyermekvállalás általános veszélyével is, amely lényegében mindenkire érvényes [7]. Az általános veszély sem elhanyagolható elég a spontán vetélések 12%-os, a „koraszülések” 9%-os, a súlyos fejlődési rendellenességek 3%-os és az iskoláskori értelmi fogyatékosság ugyancsak 3%-os várható gyakoriságára utalni. Az általános veszély az
