Szemészet, 1996 (133. évfolyam, 1-4. szám)

1996-05-01 / 2. szám

Szemészet 133 (1996) 115-117

OKI, Humángenetikai és Teratológiai Osztály - WHO „Örökletes Ártalmak Társadalmi Megelőzése” Együttműködési Központ közleménye

Az Usher-kór genetikai differenciáldiagnózisa

Czeizel E.

Közlésre érkezett: 1995. V. 20.

Közlésre elfogadva: 1996. I. 15.

Az Usher-kór 3 típusának genetikai difl'erenciáldiagnózisát mutatja be a genetikai tanácsadáson jelentkező familiáris eset kapcsán.

Kulcsszavak: Usher-kór, genetikai típusok és altípusok, autoszóm recessive öröklődés, genetikai tanácsadás

Genetic differential diagnosis of Usher syndrome

Three distinct forms of Usher syndrome and the three different loci of Type 1 are shown on the basis of a familiar case in the Genetic Counselling Clinic.

Keywords: Usher syndrome, genetic types and suptypes, autosomal recessive inheritance, genetic counselling

1995 márciusában látási és hallási fogyatékosságban szenvedő probanda kereste fel Genetikai Tanácsadónkat. Mind szemészetileg, mind fülészeti leg megfelelően kivizsgálták, de a kóroki diagnózist még nem sikerült felállítani. A genetikai tanácsadás alapja a kóroki (ún. nosologiai) diagnózis [4]. E munkánkban a kóroki diagnózis felállításáról és a genetikai tanácsadás elveiről számolok be.

Esetismertetés

A családi anamnézis (1. ábra) negatív, legalábbis a probandában (П/3) előforduló látási és hallási fogyatékosságot tekintve. (Apjának felnőttkori cukorbetegsége, magasvérnyomása és alkohol betegsége van.) A probandában 5 éves korában kórismézték csökkent hallását, amely - orvosai szerint - születésétől kezdve fennállhatott. A középsúlyos hallásfogyatékosság mellett beszéde érthető. A látási problémát 1990-ben, tehát 18 éves korában ismerték fel és azt degeneratio pigmentosa retinae-nak tartották. Jelenleg rokkantnyugdíjas. Húgában (II/4) a halláskárosodás

1079 / 1995 Usher-kór II. típusa

1992.VI1.22. 2 8 00 g 39. hét

1. ábra. Az Usher-kóros probanda családfája.

ugyancsak 5 éves kora körül derült ki, hasonló klinikai diagnózist! látási fogyatékosságát 13 éves korában kórismézték. A probanda 1992-ben egészséges fiút (III/1) szült. 1993-ban megházasodott és férjével (11/2) közös gyermeket szeretnének. A gyermekvállalás veszélyeinek felmérése miatt keresték fel Genetikai Tanácsadónkat.

Értékelés

A családfa alapján az autoszóm recesszív öröklődés, a klinikai kép: degeneratio pigmentosa retinae és veleszületett halláskárosodás alapján az Usher-kór fennállta egyértelmű volt. Az angol Usher 1913/14-ben közölt tanulmányában [23], majd 1935-ben egy kitüntetés kapcsán elmondott ünnepi előadásában [24] ismertetett retinitis pigmentosa (degeneratio pigmentosa retinae) és congenitalis süketség kombinációjában szenvedő eseteket és később ezt a kórképet nevéhez kötötték. Az más kérdés, hogy a múlt század nagy német szemészeAlbrech von Graefe [12] 1858- ban, Liebreich [21] 1861-ben, majd Hammerschlag [16] 1907- ben ilyen eseteket már publikált. Mégis, a kórkép Usher-kór (vagy szindróma) néven vált ismertté. A magyar szakirodalomban, néhai Lenárt György javaslatára, az ismeretlen eredetű tünetegyüttest nevezzük szindrómának, míg az ismert kóreredetűeket kórnak.

Az Usher-kór prevalenciája az USA-ban 4,4/100 000 [3]. Norvégiában 3,6/10 000 [14] találtak. Ez éppen megfelel az iskoláskorú gyermekekben hazánkban talált 4,1/100 000 gyakoriságnak [8]. Eszerint hazánkban kb. 400 ilyen esettel kell számolni és a látás+hallás fogyatékosság leggyakoribb okának tekinthető. Genetikai Tanácsadónk anyagában 1980 óta 10 Usherkóros szerepel. Heten családtervezőként jelentkeztek, míg két Usher-kór egészséges szülők gyermekében fordult elő. A 10. eset az apai nagymamában előforduló Usher-kór miatt kért tanácsot. A 10 esetből kettő volt familiáris. Az egyik az itt ismertetett probanda, a másik, ugyancsak probanda, 1970-ben született és 1975-ben született húga volt Usher-kóros. A 10 családban előforduló 12 Usher-kóros közül 10(83,3%) volt nő és érdekes módon a familiáris esetek leánytestvérekben fordultak elő. Ilyen fokú női többletet nehéz a véletlennel magyarázni, ugyanakkor a szakirodalomban nem találtam utalást a nők fokozott érintettségére. A 10 eset közül háromban külső okkal (kanyaró, mumpsz, skarlát) magyarázták a betegség létrejöttét. A két férfi Uscherkóros probandus közül az 1950-ben születettnek a felesége Heine-Medines és súlyosan myop. A másik 1952-ben született férfi nőtlen. Az 5 Usher-kóros családtervező-nő közül négynek egészséges a férje (egynek kettő is volt), míg az ötödiknek a párja süketnéma.

Az Usher-kór genetikai eredetét és autoszóm recesszív öröklődését a jellemző családi halmozódás egyértelművé teszi: a) a szülők egészségesek, mivel csak hordozzák a hibás gént, b) a szülők gyakorta vérrokonságban állnak egymással és ez teremti meg a lehetőséget a gyermekekben a hibás gének összetalálkozására; és c) gyermekekben 25%-os gyakoriságban fordul elő a betegség vagyis a hibás gének homozigóta kombinációja. Mindezek Mendel II. szabályának érvényesülését jelzik. Az ismertetett családban az 1/3 és 1/4 nagyszülők voltak a hibás génhordozók. A probanda nem tud nagyszülei vérrokonságáról. Gyermekeikben a 25%-os kockázat helyett 100% érvényesii 11, erre szokás azt mondani: a véletlennek nincs emlékező képessége. Az ilyen kis esetszámok mellett gyakori a várt 25%-tól való eltérés, különösen a genetikai tanácsadók anyagában. (Ahol a hibás génhordozó szülők gyermekeiben a 0% jön be, azok a genetikai tanácsadót sem keresik fel.)

Az autoszóm recesszív kórképek bizonyos népességben gya-