Szemészet, 1996 (133. évfolyam, 1-4. szám)

1996-05-01 / 2. szám

Szemészet 133 (1996) 115-117 OKI, Humángenetikai és Teratológiai Osztály - WHO „Örökletes Ártalmak Társadalmi Megelőzése” Együttmű­ködési Központ közleménye Az Usher-kór genetikai differenciál­diagnózisa Czeizel E. Közlésre érkezett: 1995. V. 20. Közlésre elfogadva: 1996. I. 15. Az Usher-kór 3 típusának genetikai difl'erenciáldiagnózi­­sát mutatja be a genetikai tanácsadáson jelentkező famili­áris eset kapcsán. Kulcsszavak: Usher-kór, genetikai típusok és altípusok, autoszóm recessive öröklődés, genetikai tanácsadás Genetic differential diagnosis of Usher syndrome Three distinct forms of Usher syndrome and the three different loci of Type 1 are shown on the basis of a familiar case in the Genetic Counselling Clinic. Keywords: Usher syndrome, genetic types and suptypes, autosomal recessive inheritance, genetic counselling 1995 márciusában látási és hallási fogyatékosságban szenvedő probanda kereste fel Genetikai Tanácsadónkat. Mind szemésze­­tileg, mind fülészeti leg megfelelően kivizsgálták, de a kóroki di­agnózist még nem sikerült felállítani. A genetikai tanácsadás alapja a kóroki (ún. nosologiai) diagnózis [4]. E munkánkban a kóroki diagnózis felállításáról és a genetikai tanácsadás elveiről számolok be. Esetismertetés A családi anamnézis (1. ábra) negatív, legalábbis a probandában (П/3) előforduló látási és hallási fogyatékosságot tekintve. (Ap­jának felnőttkori cukorbetegsége, magasvérnyomása és alkohol betegsége van.) A probandában 5 éves korában kórismézték csökkent hallását, amely - orvosai szerint - születésétől kezdve fennállhatott. A középsúlyos hallásfogyatékosság mellett beszé­de érthető. A látási problémát 1990-ben, tehát 18 éves korában ismerték fel és azt degeneratio pigmentosa retinae-nak tartották. Jelenleg rokkantnyugdíjas. Húgában (II/4) a halláskárosodás 1079 / 1995 Usher-kór II. típusa 1992.VI1.22. 2 8 00 g 39. hét 1. ábra. Az Usher-kóros probanda családfája. ugyancsak 5 éves kora körül derült ki, hasonló klinikai diagnó­zist! látási fogyatékosságát 13 éves korában kórismézték. A probanda 1992-ben egészséges fiút (III/1) szült. 1993-ban meg­házasodott és férjével (11/2) közös gyermeket szeretnének. A gyermekvállalás veszélyeinek felmérése miatt keresték fel Genetikai Tanácsadónkat. Értékelés A családfa alapján az autoszóm recesszív öröklődés, a klinikai kép: degeneratio pigmentosa retinae és veleszületett halláskáro­sodás alapján az Usher-kór fennállta egyértelmű volt. Az angol Usher 1913/14-ben közölt tanulmányában [23], majd 1935-ben egy kitüntetés kapcsán elmondott ünnepi előadásában [24] is­mertetett retinitis pigmentosa (degeneratio pigmentosa retinae) és congenitalis süketség kombinációjában szenvedő eseteket és később ezt a kórképet nevéhez kötötték. Az más kérdés, hogy a múlt század nagy német szemészeAlbrech von Graefe [12] 1858- ban, Liebreich [21] 1861-ben, majd Hammerschlag [16] 1907- ben ilyen eseteket már publikált. Mégis, a kórkép Usher-kór (vagy szindróma) néven vált ismertté. A magyar szakirodalom­ban, néhai Lenárt György javaslatára, az ismeretlen eredetű tünetegyüttest nevezzük szindrómának, míg az ismert kórerede­­tűeket kórnak. Az Usher-kór prevalenciája az USA-ban 4,4/100 000 [3]. Norvégiában 3,6/10 000 [14] találtak. Ez éppen megfelel az iskoláskorú gyermekekben hazánkban talált 4,1/100 000 gyako­riságnak [8]. Eszerint hazánkban kb. 400 ilyen esettel kell szá­molni és a látás+hallás fogyatékosság leggyakoribb okának tekinthető. Genetikai Tanácsadónk anyagában 1980 óta 10 Usher­­kóros szerepel. Heten családtervezőként jelentkeztek, míg két Usher-kór egészséges szülők gyermekében fordult elő. A 10. eset az apai nagymamában előforduló Usher-kór miatt kért tanácsot. A 10 esetből kettő volt familiáris. Az egyik az itt ismertetett probanda, a másik, ugyancsak probanda, 1970-ben született és 1975-ben született húga volt Usher-kóros. A 10 családban előfor­duló 12 Usher-kóros közül 10(83,3%) volt nő és érdekes módon a familiáris esetek leánytestvérekben fordultak elő. Ilyen fokú női többletet nehéz a véletlennel magyarázni, ugyanakkor a szakirodalomban nem találtam utalást a nők fokozott érintettsé­gére. A 10 eset közül háromban külső okkal (kanyaró, mumpsz, skarlát) magyarázták a betegség létrejöttét. A két férfi Uscher­­kóros probandus közül az 1950-ben születettnek a felesége He­­ine-Medines és súlyosan myop. A másik 1952-ben született férfi nőtlen. Az 5 Usher-kóros családtervező-nő közül négynek egész­séges a férje (egynek kettő is volt), míg az ötödiknek a párja süketnéma. Az Usher-kór genetikai eredetét és autoszóm recesszív örök­lődését a jellemző családi halmozódás egyértelművé teszi: a) a szülők egészségesek, mivel csak hordozzák a hibás gént, b) a szülők gyakorta vérrokonságban állnak egymással és ez teremti meg a lehetőséget a gyermekekben a hibás gének összetalálkozá­sára; és c) gyermekekben 25%-os gyakoriságban fordul elő a betegség vagyis a hibás gének homozigóta kombinációja. Min­dezek Mendel II. szabályának érvényesülését jelzik. Az ismerte­tett családban az 1/3 és 1/4 nagyszülők voltak a hibás génhordo­zók. A probanda nem tud nagyszülei vérrokonságáról. Gyerme­keikben a 25%-os kockázat helyett 100% érvényesii 11, erre szokás azt mondani: a véletlennek nincs emlékező képessége. Az ilyen kis esetszámok mellett gyakori a várt 25%-tól való eltérés, kü­lönösen a genetikai tanácsadók anyagában. (Ahol a hibás génhor­dozó szülők gyermekeiben a 0% jön be, azok a genetikai tanácsa­dót sem keresik fel.) Az autoszóm recesszív kórképek bizonyos népességben gya-

Next

/
Oldalképek
Tartalom