Szemészet, 1995 (132. évfolyam, 1-4. szám)
1995-02-01 / 1. szám
38 Szemészet 132 (1995) 3. ábra. Megnövekedett átmérőjű (6,1 mm) belső egyenes izom keresztmetszetének echogramja. A vektornak megfelelő А-képen az izom alacsony belső reflektivitású. A felső ferde izom keresztmetszetének akusztikai árnyékát nyíl jelzi. M=musculus rectus internus A külső szemizmok endocrin orbitopathiára jellemző reflektivitása a mai napig is vizsgálatok és viták tárgyát képezi. Ossoinig [8] standardizált А-képes vizsgálatai alapján „új echográfiai jel”-nek tartja az extraocularis izmok magas reflektivitását és kifejezett heterogenitását. Guthoff [5] kontakt В-képes és standardizált А-képes módszerrel ezt a jelenséget csak az endocrin orbitopathia későbbi stádiumaiban látta, a betegség kezdetén (az első hónapokban) úgy találta, hogy az izmok belső reflektivitása alig különbözik a normál leletektől. Ennek okaként a szövettani elváltozások jelölhetők meg, mert a kezdeti kereksejtes beszűrődés nem képez új akusztikai határfelületet [3]. Prímmel ésmtsai [10] még kezeletlen, endocrin orbitopathiás betegekben a külső szemizmok reflektivitását standardizált А-képes módszerrel alacsonyabbnak találták, mint az egészséges kontrollokét. Az izmok reflektivitása alapján különböző szerzők eltérően ítélik meg az endocrin orbitopathia reagálását a kezelésre [5, 8]. Mi, akárcsak Guthoff[5], az acut endocrin orbitopathiás betegekben a külső szemizmok alacsony reflektivitását figyeltük meg (3. ábra). Egy évnél régebben fennálló elváltozások esetén pedig a külső szemizmok magas reflektivitását találtuk (4. ábra). Az utóbbi esetekben az izom nehezebben ábrázolható, mert reflektivitása megközelíti az orbitazsírét. Ilyenkor az izmokban kötőszöveti szeptumok alakulhatnak ki, és helyenként zsír foglalja el az izomrostok helyét [3]. Guthoff szerint az izmok reflektivitásának növekedése azt jelenti, hogy a kezelés kevéssé lesz sikeres [5]. A külső szemizmok akusztikai árnyékának kiszélesedése általában különböző mértékben, és mindkét oldalon létrejön. A megvastagodás az izomhas területén és hátul kifejezettebb, mint elöl. Az izmok méretei a betegség lefolyása során változnak és változhat a kóros folyamatban résztvevő izmok száma is [8]. Az izomtapadás saját tapasztalataink szerint jól látható az echogramokonés általában nagyon echogén (l.,2. ábra). Ossoinig szerint az íntapadás echográfiai lag igen rosszul ábrázolódik, mások szerint [1] ez a rész is megvastagodik. Jellemző echográfiai tünet az orbitatér kiszélesedése is. Ez az orbitából kapott echók mennyiségének és az orbita reflektivitásának a megnövekedéséből adódik. Az orbita képleteinek echomintázata hosszabban követhető az echogramon, mint ép orbitákban. Gyakori lelet az orbitazsír echográfiai szerkezetének megváltozása főleg az orbita elülső részében. Az endocrin orbitopathia kezdetén az orbitazsír „molyrágta’' echomintázatú lelet és az izmok benyomata csipkézetté teheti az 5. ábra. Az orbitazsír „molyrágta” echomintázata, az alsó egyenes izom csipkézett szélű izombenyomatát a nyíl jelzi. N = nervus opticus 4. ábra. Alsó egyenes izom hosszmetszetének echogramja. Az izom echogén, árnyéka kiszélesedett 6. ábra. Kiszélesedett nervus opticus árnyék, a vektor helyének megfelelően a papillatájék kissé bedomborodik az üvegtesti térbe. N=nervus opticus
