Szemészet, 1993 (130. évfolyam, 1-4. szám)
1993-05-01 / 2. szám
Szemészet, 130 (1993) 91-95 A Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. Szemészeti Klinika (igazgató: Süveges Ildikó egyetemi tanár) közleménye Az üvegtest biomikroszkópos vizsgálata ' széles látószögű lencsékkel II. A rhegmatogén hátsó üvegtesti leválás és következményes látóhártya-szakadások kockázati faktorainak statisztikai elemzése Milibák T. A szerző 47 beteg 63 szemén inkomplett rhegmatogén hátsó üvegtesti leválásának statisztikai elemzését közli. Vizsgálatai szerint a rhegmatogén hátsó üvegtesti leválás inkomplett formájával látóhártya-szakadások járhatnak együtt, különösen akkor, ha a betegnek friss panasza van, és/vagy ha az üvegtesti gélben pigmentszemcséket találunk. A hátsó határhártya omega alakú redői egyéb esetekben csak ritkán járnak együtt retinaszakadással. Az üvegtesti gél ismételt összeesése a rhegmatogén hátsó üvegtesti leválás inkomplett formáiban is viszonylag ritkán fordul elő. Az üvegtesti gél ismételt collapsusa csak elvétve okoz retinaszakadást. Kulcsszavak: rhegmatogén hátsó üvegtesti leválás, biomikroszkópos vizsgálatok, statisztikai elemzés, regreszsziós számítások Wide-field biomicroscopic examination of the vitreous cavity II. A case-control study of the risk factors for retinal tear formation after rhegmatogenous posterior vitreous detachment The results of a prospective case-control study of 63 eyes of 47 patients with incomplete forms of the rhegmatogenous posterior vitreous detachment are presented. The incomplete forms of the rhegmatogenous posterior vitreous detachment may cause retinal tear formation: high-risk factors are sudden retinal complaints and/or pigmented cells in the vitreous gel. Otherwise the omega folds of the posterior hyaloid membrane associate only in rare cases with retinal tears. Two or more steps collapse of the vitreous gel occurs rarely even in the incomplete forms of the rhegmatogenous posterior vitreous detachment. The repeated collapse of the vitreous gel only occasionally provokes retinal tear formation. Keywords: rhegmatogenous posterior vitreous detachment, biomicroscopic examination, statistical analysis Bevezetés Az üvegtesti tér biomikroszkópos vizsgálata során a leggyakrabban észlelt elváltozás a rhegmatogén hátsó üvegtesti leválás [5]. Komplikációmentes formáinak prognózisa jó [5], széles látószögű lencsékkel végzett biomikroszkópos vizsgálat során felismerésük nem okoz nehézséget. Számos alkalommal találkozunk azonban a rhegmatogén hátsó üvegtesti leválás inkomplett formájával. Ekkor a hátsó üvegtesti határhártyán keskeny ebb-szélesebb függőleges redőket találunk, amelyeket keresztmetszetük alakja alapján omega-redőknek nevezünk [5]. Ezek jelenléte kóros vitreoretinális adhaesiókra utal. A redők irányát követve a retinán sokszor találunk patkó alakú szakadást. Néhány esetben a redőkhöz korábbi chorioretinitis hege, schisis, rácsos degeneráció, pars plana cysta kapcsolódik. A szemek többségében azonban nem találunk a redők végén sem szakadást, sem egyéb kóros retinális elváltozást. Felmerülhet így az a kérdés, hogy kimutatható-e egyáltalán összefüggés a redők és a szakadások előfordulása között, vagy együttes jelenlétük csak véletlenszerű? Léteznek-e esetleg olyan egyéb tényezők, melyek jelenléte növeli vagy éppen csökkenti annak valószínűségét, hogy a redőnek megfelelően retinaszakadást találjunk? Várható-e az inkomplett rhegmatogén hátsó üvegtesti leválás kialakulása után a gél további összeesése? Kialakulhat-e még később retinaszakadás az omega-redők következtében? E kérdések megválaszolására prospektiv vizsgálatot kezdtünk. Betegek és módszerek 1991. június 1. és 1992. június 30. között 47 beteg 63 szemén végeztünk széles látószögű lencsékkel biomikroszkópos üvegtesti vizsgálatot. A követési idő minimálisan hat, maximálisan tizenhárom hónap, átlag 10,2 hónap volt. Betegeink átlagéletkora 64,5 év, a legfiatalabb 34 éves, a legidősebb 85 éves volt. 52 nőt és 11 férfit vizsgáltunk. 38 esetben történt a vizsgálat retinális panasz: úszkáló homályok észlelése, villanáslátás miatt, 25 esetben tünetmentes szemben fedeztük fel az inkomplett rhegmatogén hátsó üvegtesti leválást. A betegek kiválasztásakor a következő szempontokat követtük: kizártuk a szemmegnyitó műtéten átesett, a látóhártya-leválásos szemeket, azokat a betegeket, akiknek borús törőközegei vagy nem egyértelmű üvegtesti konfigurációja miatt az inkomplett rhegmatogén hátsó üvegtesti leválás diagnózisát nem tudtuk biztosan megállapítani. A betegek egy részét úszkáló homályok, villanáslátás miatt vizsgáltuk. Másik részüknél egyéb okok miatt végzett szemészeti vizsgálat kapcsán észlelt hátsó üvegtesti leválás miatt történt meg az üvegtest részletes vizsgálata. 10 szemet csak +90 D-ás előtétlencsével, 53 szemet Quadrasphaericus kontaktlencsével vizsgáltunk. A Quadrasphaericus lencsével történő vizsgálatot 1 szem esetében Goldmann-féle kontaktlencsével történő bedomborításos vizsgálattal is kiegészítettük. A betegeket újabb panasz esetén azonnal, egyébként állapotuktól függően minimum egy hét, maximum egy hónap, majd 3 és 6 hónap múlva kértük vissza kontrollra. A vizsgálatok során talált elváltozásokat számítógépes feldolgozás során értékeltük. Statisztikai módszerek A kockázati arányt korábbi szemészeti epidemiológiai munkák alapján [6, 8] számítottuk. A táblázatok első oszlopában található összes értéket elosztottuk a második oszlopban található megfelelőjével, majd a kapott hányadosokat csoportonként összehasonlítottuk (kor, nem stb.). Valamelyik alcsoportot önkényesen (pl.: a nemeknél a nőket) viszonyítási alapnak tekintettük, ennek kockázati arányát eggyel jelöltük, a csoport többi tagjának fenti módszerrel kapott hányadosát ezzel osztottuk el. Ha az így kapott érték egynél nagyobb (pl.: szakadások tekintetében a férfiaknál 6,4), megállapítottuk, hogy a férfiaknál nagyobb a retinaszakadás kialakulásának veszélye, mint a nőknél.
