Szemészet, 1993 (130. évfolyam, 1-4. szám)

1993-05-01 / 2. szám

92 Szemészet, 130 (1993) Ellenkező esetben a kockázat kisebb. Minden csoportban szi­multán khi-négyzet próbát is végeztünk, ezzel ellenőriztük, hogy kimutatható-e statisztikusan is különbség az egyes csopor­tok között, pl.: a retinaszakadások előfordulása függ-e a beteg nemétől. A próbát p<0,05 esetén tekintettük szignifikánsnak. A khi-négyzet próba eredményét mutatja a p alatti oszlop. Az összehasonlítást folyamatos változó, esetünkben az életkorok esetén Student t-próbával végeztük. A panaszok észlelési ideje szerint három csoportot képeztünk: az első csoportba a panasz­­mentes szemek kerültek, a másodikba az egy hónapnál régeb­ben jelentkező, a harmadikba pedig az egy hónapja vagy annál rövidebb ideje észlelt panaszok miatt jelentkezőket soroltuk. A szignifikáns kockázati faktorok hatását regressziós mód­szerek segítségével tovább elemeztük. A végső értékelés során multifaktoriális logisztikus regresz­­sziós módszerrel [7] választottuk ki a retinaszakadások, illetve az ismételt üvegtesti collapsus kialakulásában jelentős szerepet játszó, egymástól független faktorokat. Eredmények Eredményeinket táblázatokban foglaltuk össze. Az üvegtesti collapsus az esetek többségében az első vizsgálat során teljes, az összeesett gél tömör volt, az esetek durván felé­ben észleltük a hátsó pólus előtt az üvegtesti gél herniáját. Az esetek harmadában találtunk az üvegtesti térben valamilyen sejtes elemet (sejteket, vért vagy pigmentet), egynegyedében mutattak a redők valamilyen retinális elváltozásra (szakadás, heg, rácsos degeneratio) (I. táblázat). A további elemzések során csak a By er [3] szerint a látóhár­tya-leválás szempontjából fokozott kockázattal járó patkó ala­kú és az akut retinális panaszokat okozó kerek szakadásokat te­kintettük szakadásnak. Bár jelen anyagunkban az ismételt üvegtesti collapsus nem vezetett új szakadások kialakulásához, korábbi vizsgálataink során egy esetben észleltünk ismételt üvegtesti collapsus követ­keztében kialakult friss szakadásokat. A szemek egynegyedé­ben az inkomplett rhegmatogén hátsó üvegtesti leválás a beteg mindkét szemén jelentkezett. A kereszttáblázatokkal történő számítógépes feldolgozás so­rán a látóhártya-szakadások kialakulása tekintetében fokozott kockázati tényezőnek találtuk a relatíve fiatalabb kort, a férfi nemet, a friss panaszok kíséretében kialakult hátsó üvegtesti le­válást, az üvegtestben észlelhető véralakelemek, illetve pig­mentszemcsék előfordulását. A korábbi felfogással [13] ellentétben, mely szerint a rácsos degeneratio olyan elváltozás, amely önmagában is nagy valószí­nűséggel látóhártya-szakadáshoz vezet és minden esetben pro­­filaktikus kezelést igényel, nem találtunk összefüggést rácsos, il­letve csigamászás degeneratio előfordulása és a retinaszakadá­sok kialakulása között. A vizsgált betegek között a retinaszaka­dások kialakulása szempontjából a myopia sem jelentett foko­zott kockázatot (1. ábra). A khi-négyzet próbával történő sta­tisztikai ellenőrzés során a véralakelemek kockázati szerepe nem bizonyult szignifikánsnak. A kor és a szakadások előfordulása közti kapcsolatot Student t-próba segítségével vizsgálva statisztikailag igazolhattuk a fia­talabb kor, mint kockázati faktor jelentőségét (II. táblázat, 2. ábra). A szignifikáns kockázati faktorokat tovább analizáltuk: e vizsgálatok szerint a rhegmatogén hátsó üvegtesti leválás in­komplett formája esetén a friss retinális panaszok és az üvegtes­ti gélben látható pigmentszemcsék a retinaszakadások kialaku­lása szempontjából fokozott kockázati tényezőnek tekinthetők (III. táblázat). I. táblázat 63 szem biomikroszkópos üvegtesti vizsgálatának eredményei: (összefoglalás) Üvegtesti collapsus teljes 49 (77,8%) mérsékelt 9 (14,3%) enyhe 5 ( 7,9%) Az összeesett üvegtesti gél tömör 49 (77,8%) elfolyósodások, lacunák 14 (22,2%) Hátsó hernia látható 34 (53,9%) nem látható 29 (46,1%) Az üvegtesti térben sejtes elemek 9 (14,3%) vér 3 ( 4,8%) pigment 9 (14,3%) A hátsó határhártya omega-redői patkó alakú szakadásra 10 (15,9%) rácsos degeneratióra 1 ( 1,6%) régi chorioretinitises hegre mutatnak 5 ( 7,9%) Rácsos degeneratio 3 ( 4,8%) csigamászás degeneratio 1 ( 1,6%) white without pressure 1 ( 1,6%) Retinaszakadások (összesen) patkó alakú 10 (15,9%) kerek lyuk 6 ( 9,5%) maculalyuk 2 ( 3,2%) Ismételt üvegtesti collapsus előfordulása 4 ( 6,4%) következményei vérzés 2 ( 3,2%) új retinaszakadás 0( 0%) szakadás körül ödémafokozódás 1 ( 1,6%) adhaesio-oldódás 1 ( 1,6%) Mindkét szemen előforduló inkomplett rhegmatogén hátsó üvegtesti leválás 16 (25,4%) Esetszám 30 5 6 _ f____УУ I1____$ 1 1 1 ___9 :_________-25 -20 -15 -10 -5 0 5 10 Fénytörési hiba/dtoptria Van szakadás Nincs szakadás 1. ábra. Veszélyes retinaszakadások előfordulása a fénytörési hiba függvényében. A legtöbb beteg emmetropiás volt, a hypermetropiások száma elenyésző. Az ábrán az egymásra helyezett rombusz és kereszt mind a két betegcsoportból egy-egy szemet jelöl.

Next

/
Oldalképek
Tartalom