Szemészet, 1993 (130. évfolyam, 1-4. szám)
1993-05-01 / 2. szám
72 Szemészet, 130 (1993) I. táblázat Az operált szemek prae- és posztoperatív adatai eset sorszáma beteg neme, kora pterygium formája cornea centruma rizikófaktor követési idő recidiva No. 1. ffi, 63 év 1. recidiva szabad 1 19 hónap nincs No. 2. nő, 55 év 1. recidiva szabad 2 18 hónap nincs No. 3. ffi, 53 év primer szabad 1 17 hónap nincs No. 4. ffi, 25 év primer szabad 1 17 hónap nincs No. 5. nő, 70 év 1. recidiva szabad 2 15 hónap nincs No. 6. nő, 70 év 1. recidiva szabad 2 15 hónap nincs No. 7. ffi. 41 év primer szabad 1 14 hónap nincs No. 8. ffi, 39 év primer szabad 1 14 hónap nincs No. 9. nő, 44 év primer szabad 1 14 hónap nincs No. 10. nő, 66 év primer fedett 2 14 hónap parciális No. 11. ffi, 59 év 1. recidiva szabad 3 13 hónap nincs No. 12. ffi, 59 év 1. recidiva szabad 3 13 hónap van No. 13. ffi. 46 év 1. recidiva szabad 3 13 hónap nincs No. 14. ffi, 49 év 5. recidiva fedett 4 12 hónap nincs pedig felszívódó csomós varratokat alkalmaztunk. A ugyanazon beteg másik szemén is hasonló kúszóhártya volt, transzplantátum eredeti helyén a eonjunctivát lehúzva két öltéssel rögzítettük a limbusban. A posztoperatív időszakban a betegek helyileg antibiotikumot és szteroidot kaptak csöpp formájában, egy - ismerten keratoconjunctivitis siccában szenvedő - beteg kiegészítésként múkönnyet is. Eredmények mely miatt egyszerűbb eljárással (a kúszóhártya lefejtése és a sclera csupaszon hagyása) történt műtét, és azt két hónappal később recidiva követett. No. 14-ben ötször recidivált, a centrumot is érintő pterygiumot operáltunk, ahol a másik szemen is hatszor újult már ki az elváltozás; ott sclerokeratoplasztikát végeztünk jó eredménnyel. Megbeszélés Sem a műtétek közben, sem a posztoperatív időszakban nem jelentkezett szövődmény, eltekintve a transzplantátum alatt néhány esetben észlelt kis szuffuziótól, mely komplikációt nem "okozva felszívódott. A hámosodás, a sebgyógyulás mindkét műtéti területen szövődménymentes volt minden esetünkben. Az átültetett lebeny néhány napon át duzzadt volt, a 6. posztoperatív napon azonban az ödéma megszűnt, és a transzplantátum - környezetének keringésébe bekapcsolódva - minden esetben megtapadt. Hamar kialakult egy klinikailag ép, szabályos limbus képe, bár a műtéti terület érágassága csak néhány hét alatt szűnt meg. A megfigyelési időszakban 1 szemen (No. 12) alakult ki szabályos recidiva - ezen a szemen régebben már történt kúszóhártya-eltávolítás annak egyszerű lefejtésével A kiújult pterygium 1,5 mm-rel haladta meg a limbust, és az eredetinél kevésbé erezett. Ugyanezen beteg másik szemén (No. 11) ugyancsak recidivált pterygium miatt végeztünk conj unctiva/iimbus transzplantációval kombinált kúszóhártyaműtétet, melyet recidiva nem követett. Egy másik szemen (No. 10) a szarahártya centrumát elfedő hatalmas, vaskos, igen erősen erezett kúszóhártya műtété után a transzplantátum alsó szélénél, Ч2 VII ó-nál alakult ki egy keskeny recidiva, mely a limbust 2 mm-rel haladta meg. Egyebütt szabályos limbus volt látható. A maradék 12 esetben recidiva nem volt észlelhető. A recidivamentes esetek közül külön jelentősége van a No. 2-vel, 13- mal és 14-gyel jelölteknek. No. 2-nél a recidivált pterygium mellett súlyos keratoconjunctivitis sicca is fennállt, mely természetesen a posztoperatív időszakot is befolyásolta a szabályos hámosodás akadályozásával. A No. 13-mal jelölt esetben Az utóbbi évek kutatásai során arra utaló eredmények születtek [11,13, 23, 24], hogy a limbusban, annak bazális hámsejtjei között olyan primordiális, multipotenciális sejtek vannak, melyek a szaruhártya szabályos, differenciált hámjának kialakulásáért felelősek, és ezen sejtek működőképességéhez kötött a kötőhártya és szaruhártya egymástól eltérő hámja közötti határ. A pterygium létrejöttekor bizonyos genetikai hajlam és krónikus ártalmak [8] talaján létrejött szöveti pusztulás az imént említett sejteket is érintheti, és talán ennek a következménye az, hogy a kötőhártya epitéliuma erektől kísérve a szaruhártyára kúszik. Mindezek alapján a limbus - a kötőhártya és a szaruhártya hámja közötti átmenet helyének - szabályos volta a kúszóhártya létrejöttében és kiújulásában meghatározó lehet. Ez az elmélet jól összeegyeztethető Barraquernek a pterygium létrejöttét és terjedését magyarázó elméletével [3]. Eszerint a szemrés területén számos tényező a conjunctiva krónikus gyulladását okozza, és az így megvastagodott conjunctiva és a vele szomszédos limbus/cornea régió között szintkülönbség jön létre. Mivel a szemhéj erre a területre nem tud simán ráfeküdni, a könnyfilm sem terül el rajta egyenletesen, és a megvastagodott kötőhártya melletti limbusterület kiszárad. Ez a lokális, krónikus kiszáradás okozta szöveti pusztulás - mely a limbusban lévő bazális sejtek között feltételezett multipotenciális, primordiális sejteket is érintheti - eredményezheti a pterygium létrejöttét és terjedését. Kenyon és mtsa [15] súlyos maródások és égések esetében javasolta az autológ conjunctiva/limbus átültetést - olyan esetekben tehát, amelyeknél a limbusban lévő bazális hámsejtek diffúz, mélyreható károsodása következett be. Természetesen
