Szemészet, 1992 (129. évfolyam, 1-4. szám)
1992-03-01 / 1. szám
6 Szemészet, 129 (1992) egy pontján észlelt fluoreszcenciát megfelelő szűrő közbeiktatásával egy nagy érzékenységű detektor - a letapogató lézersugárral térben és időben synchron működve - méri és videojellé alakítja. Az így nyert képinformáció (50 félkép/sec.) a képbe vetített 1/100 sec. pontossággal működő időszignállal együtt egy tv-monitoron közvetlenül ellenőrizhető (a lézersugár pontosan fókuszálható, a vizsgálandó fundusárea tetszés szerint változtatható), és videoszalagra rögzíthető. Beteganyag Tizenhárom egyént vizsgáltunk a müncheni szemészeti klinika fluoreszcein angiográfiai laborjában. A 11 férfi és 2 nő középéletkora 45 (27-64) év volt. Kilenc beteg retinopathia centralis serosában szenvedett kisfokú festékszivárgással a maculatájon, négy betegnél körülírt maculatáji pigment epithel léziót észleltünk festékszivárgás nélkül. Anamnézisükben nem szerepelt vasculáris megbetegedés, nem szedtek keringést befolyásoló gyógyszert, vérnyomásuk a vizsgálat előtti mérés alapján a normális tartományban volt. Előzetes felvilágosítás után valamennyien beleegyezésüket adták a kétszeri video-fluoreszcein angiográfiás vizsgálatba. Vizsgálat menete Szokásos előkészítés után cubitális vénába helyezett kanül egyik nyílásán át 1,5 ml 20%-os NA-fluoreszceint, majd a másik nyíláson át azonnal nagy nyomással 20 ml fiziológiás sóoldatot fecskendeztünk. A fiziológiás sóoldat utánfecskendezésének célja, hogy a fluoreszcein bólus nagy sebességgel, jelentős hígulás nélkül érkezzen a jobb szívfélhez, és onnan egy szívciklus alatt továbbítódjon [25]. A fluoreszcein injekció indításával egy időben indítottuk az időmérő szerkezetet. A kiértékelést zavaró szemmozgások elkerülése végett a beteg a másik szemével egy tükrön át távoli fénypontot fixált, és az injekciót követő felszólítás után 20-30 másodpercig nem pislogott. Az angiográfiás vizsgálatot 10-15 perc múlva (ez idő alatt a fluoreszcein szinte nyomtalanul eltűnt a szemfenéki erekből) ugyanezen technikával megismételtük. 10 betegnél végeztünk ismételt video-angiográfiás vizsgálatot, és további 3 beteg azonos körülmények között készített egyszeri angiogramját értékeltük ki. Az angiogramok kiértékelése A videoszalagra tárolt képinformációt egy IBM-АТ személyi computerbe integrált, az adatokat digitalizáló, majd újra analóg jellé alakító rendszer (PC Vision, Image Technology), és egy analizáló program (Java, Jandel Со.) segítségével elemeztük [17, 18]. A fluoreszcein átáramlást jelző fényintenzitás-értékeket a retinális artéria és véna négy-négy fő ágán, papillán kívüli területen, az első és második oszlás között regisztráltuk. Az érre helyezett négyzet alakú mérőablak területe az arterioláknál 9*9, ill. 11*11 mérési pont, a venuláknál 11*11, ill. 13*13 mérési pont volt. A mérés helyét a képernyőről készített polaroid fotón dokumentáltuk (1. ábra). A mérést 2-3 secundummal a fluoreszcein szemmel látható megjelenése előtt kezdtük, és a felvételt 0,5 secundumonként megállítva, a mérőablak helyzetét szükség szerint manuálisan korrigálva, átlagban 20 secundumon át (40 mérés/dilúciós görbe), a recirkuláció megjelenéséig folytattuk. A mérőablak területén mért átlagos intenzitásértékeket az analizáló program a mérés sorrendjében automatikusan tárolja. A mérés kezdeti időpontját - a képbe vetített időszignál alapján - az injekció utáni secundumban megadva a tárolt adatok idő-intenzitás diagramon ábrázolhatok. A mért pontokra illesztett görbe (dilúciós görbe) matematikailag elemezhető. 1. ábra: A digitális képanalizáló rendszer képernyőjéről készült fotó a mérőablakok elhelyezkedését mutatja a retinális érágakon (a). A mérőablak szélessége egyenlő az artéria átmérőjével, a véna esetében annál kissé nagyobb (b) Matematikai elemzések A dilúciós görbék matematikai analízise, az arteriovenosus cirkulációs idők kiszámítása a Java programra írt (JE. Nasemann) kisegítő programok révén félautomatikusan történt. Az átáramlási idők számításához a dilúciós görbén meghatározott referenciapontokat használtunk (2. ábra). A görbe minimális és maximális pontjához tartozó időpont meghatározása [12, 14, 28] az ingadozó háttérintenzitás, ill. az 1,5-2 secundumon át tartó csúcsi szakasz miatt pontatlan, ezért mi a három legalacsonyabb és a három legmagasabb intenzitásérték átlagából kiindulva a görbe jól definiált felszálló szárán jelöltünk ki két referenciapontot. Meghatároztuk a felszálló szár P,=Imin+ (lmax-lmin)*0,l és a P2=Imax-(Imax-Imin)*0,l pontokhoz tartozó időpontokat. Jellemeztük továbbá a görbe leszálló szárának egy pontjához P3=Imax-(Imax-Imin)*0,l tartozó időt, valamint azt az időpontot, melyet az I>Imax50% görbe alatti területrész súlyvonala (LG5o) metsz ki az x-tengelyen. Az időértékek meghatározása az illesztett görbéből intrapolálva század sec. pontossággal történt. Mind a négy fő artéria- és vénaág dilúciós görbéjének jellemzése után meghatároztuk a 3. ábrán vázolt cirkulációs időket (arteriovenosus differencia idő, AVDT). Vizsgáltuk a vénás és artériás görbék közötti időkülönbségeket a Pb P2, P3 pontoknál. Kiszámítottuk továbbá a görbe ascendáló szárának középideje („mean rise time”=MRT) [29], a csúcsi része („to peak time”=TPT) a Pj és P3 pontok közötti félidő
