Szemészet, 1992 (129. évfolyam, 1-4. szám)

1992-06-01 / 2. szám

Szemészet, 129 (1992) 35 jú lineáris ultrahangkézifejjel. A vizsgálat során a legérzéke­nyebb színskálát, alacsony alapzajszürőt és szűk kaput használ­tunk. Ha az érszakasz viszonylag hosszú szakaszon követhető volt, szögkorrekciót alkalmaztunk az ér lefutásának megfele­lően. A vizsgálat menete - a nem szemészeti Doppler-ultra­hangvizsgálatok szokásos menetéhez (12) hasonlóan - a követ­kező volt: a В-képen tájékozódtunk az anatómiai viszonyokról; ezt követően színkódolt Doppler-üzemmódban vizsgáltuk a ke­ringést; végül duplex ultrahangállásban végeztük el a szükséges méréseket és a Doppler-görbe vizsgálatát. Az ultrahangkézife­­jet a zárt szemhéjra vertikális és horizontális irányokban helyez­tük fel; kapcsolóközegként gélt alkalmaztunk. A tetszőlegesen átváltható keringési színkódolást a vizsgálat során úgy állítottuk be, hogy az ultrahangos kézifej felé haladó áramlás piros, az at­tól távolodó pedig kék színben jelenjen meg. A vizsgálat ered­ményét (kép és hang) Super-VHS videorendszerrel dokumen­táltuk, és néhány esetben egyidejűleg fekete-fehér vagy színes képeket is készítettünk videoprinter segítségével, illetve multi­format kamerával röntgenfilmre. Anyagunkban az egyik oldali szem és orbita keringésének vizsgálata általában nem tartott tovább 25 percnél. Ebből a na­gyobb energiabehatással járó mérések ideje általában csak 2-3 percet tett ki. Az Acuson-készülék általunk alkalmazott 7 MHz-es kézifeje által kibocsátott csúcsenergia (I-SPTA: Spa­tial Peak Time Average Intensity) B-módban 5,6 mW/cm2, színkódolt Doppler-üzemmódban 15-78 mW/cm2, Doppler­­spektrumméréseknél pedig 88 mW/cm2 volt. Eddig összesen 26 beteget vizsgáltunk a fenti technikával. A betegek diagnózis szerinti megoszlása a következő volt: intra­­oculáris tumor: 4, orbita tumor: 3, exophthalmus: 2, caritodeo­­cavernosus fistula 5, látóideg keringési zavara: 9, glaucoma: 3 fő. A betegek között 17 nő és 9 férfi volt, életkoruk 7 évtől 90 évig változott (átlag: 56,8 év volt). Kontrollként részben a biztosan egyoldali szemészeti bete­gek ellenoldali vizsgálata (7 szem), illetve szemészeti betegség­ben nem szenvedő egyének (3 fő) vizsgálata szolgált. Eredmények Az arteria centralis retinae és a vena centralis retinae keringését az összes vizsgált beteg és kontrollszemély esetében ki tudtuk mutatni (1-2. ábra). A két érben mért sebességérték a kontroll­csoportban 13,1, ill. 4,7 cm/sec volt, amelynél glaucomásokban kissé gyorsabb (18,3, ill. 7,7 cm/sec), ischaemiás opticus beteg­ségek és intraoculáris tumorok esetén pedig valamivel lassabb áramlást mértünk. A többi betegcsoport értékei megegyeztek a kontrollokéval. Majdnem minden esetben kaptunk Doppler-je­leket a retina felszínéről (1. ábra) és sok esetben a choroidea rétegéből is. Az arteria ophthalmica keringésének kimutatása az esetek mintegy 80%-ában sikerült (3. ábra). A keringési sebesség érté­ke a kontrollcsoportban 34,5 cm/sec volt. Ischaemiás opticus betegségek és glaucoma esetén a mért sebességérték valamivel alacsonyabbnak adódott (29,5, ill. 26,8 cm/sec). A rövid és hosszú ciliáris artériák keringése általában kimu­tatható volt. A ciliáris erek relatíve nagy száma és nagy anató­miai varianciája miatt, valamint a betegek ultrahang sugárter­helésének csökkentése érdekében célzottan ezen ereket nem kerestük és méréseket sem végeztünk. 1. ábra: Színkódolt Doppler-ultrahang kép. A nervus opticusban piros színnel az arteria centralis retinae, kék színnel pedig a vena centralis retinae keringése ábrázolódik. A retina felszínén is több helyen artériás és vénás keringés észlelhető. 2. ábra: Az artéria centralis retinae (pozitív görbe) és a vena centralis retinae (negatív görbe) típusos Doppler-spektrumai. A vena ophthalmica superior keringése az esetek nagy részé­ben könnyen kimutatható volt, az átlagos mért sebességérték 12,8 cm/sec volt. A vena ophthalmica inferior keringésének ki­mutatása sokkal ritkábban járt sikerrel. Több esetben észlel­tünk kifejezett vénás áramlást a vena vorticosák kilépési helyei­nek megfelelően. Mint korábban már beszámoltunk róla, caro­­tideo-cavernosus fistula esetén (18) színkódolt Doppler-ultra­hangvizsgálattal a vena ophthalmica arterializálódott és fordí­tott irányú keringése bizonyítható volt. Ez esetben az átlagos sebesség értéke 25,0 cm/sec volt. Intraoculáris tumorok (melanoma malignum) esetében mind a tumorok alapjánál, mind pedig belsejükben jelentős sebessé­gű artériás és vénás áramlás mutatkozott (4. ábra). Az artériás keringés sebessége 19 cm/sec-tól 75 cm/sec-ig változott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom