Szemészet, 1992 (129. évfolyam, 1-4. szám)

1992-03-01 / 1. szám

Szemészet, 129 (1992) 13-16 A Debreceni Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának (igazgató: Alberth Béla egyetemi tanár) és Idegsebészeti Klinikájának* (igazgató: Tóth Szabolcs egyetemi tanár) közleménye A carotideo-cavernosus fistulákat kísérő véráramlás-változások Balázs Erzsébet, Rózsa L. *, Szabó S. * Transcranialis Doppler-szonográfiával vizsgáltuk 3 trau­­más és egy spontán carotideo-cavernosus fistulás bete­günkön a főbb agyalapi verőerekben, az a. ophthalmica­­ban és a v. ophthalmica superiorban a véráramlás sebes­ségét. Az a. carotis internában és az a. cerebri media kezdeti szakaszában traumás fistulák esetén a véráramlás jelen­tős meggyorsulását észleltük, melyet a shunt miatt le­csökkent vascularis resistentia következményének tar­tunk. Az a. ophthalmicaban normális maradt a véráramlás sebessége a duralis és egyik traumás fistulás betegünkön. A másik két traumás carotideo-cavernosus fistulás bete­günkön viszont meglassult a véráramlás a fistula okozta steal-jelenség és az orbitalis nyomás fokozódása miatt. A v. ophthalmica superiorban mindegyik esetünkben a vér áramlási irányának megfordulását és a keringés artériás jellegűvé válását észleltük, amely a fistula zárása után is­mét fiziológiás irányú és vénás karakterű lett. E jellegze­tes változások felhasználhatók a nehezebben felismerhe­tő duralis fistulák diagnosztikájában, valamint a terápiás beavatkozás sikerének gyors, noninvazív igazolásában. Kódszavak: carotideo-cavernosus fistula, transcranialis Dopp­ler, a. ophthalmica, v. ophthalmica superior Hemodynamic changes secondary to carotid-cavernous fistulas Transcranial Doppler sonography was used to examine the blood flow velocity in the main basal cerebral arte­ries, in the ophthalmic artery and in the superior ophthal­mic vein in 3 patients with traumatic and in 1 patient with spontaneous carotid-cavernous fistula. In the case of traumatic fistulas a significant increase in blood flow velocity which is considered to result from decreased vascular resistance due to a shunt was obser­ved in the internal carotid artery and in the middle cereb­ral artery. Blood flow velocity remained normal in the ophthal­mic artery in our patient with dural and in one of our traumatic fistula patients. However, blood flow velocity decreased due to steal-phenomenon and increased orbi­tal pressure in the 2 other patients with traumatic carotid­­cavernous fistula. The blood flow in the superior oph­thalmic vein was observed to turn round and acquire ar­terial features. After eliminating the fistula blood flow velocity became physiological and acquired venous fea­tures again. These characteristic hemodynamic changes can be applied for the quick and noninvasive demonstra­tion of successful therapy and in the diagnostics of dural fistulas which are more difficult to recognize. Keywords: carotid-cavernous fistula, transcranial Doppler, ophthalmic artery, superior ophthalmic vein A carotideo-cavernosus fistulák nemcsak a koponyán belül, ha­nem az orbita artériás és vénás rendszerében is jelentős haemo­­dynamikai változásokat idéznek elő. E véráramlásbeli eltéré­sek a shunt volumen nagyságától és a sinus cavernosust draináló vénák, sinusok kapacitásától függenek. Ezek szabják meg az orbitalis, valamint az intraocularis nyomásfokozódás és ischae­mia mértékét, amelyek a vízusromlásért és a szemtünetek kiala­kulásáért felelnek. Transcranialis Doppler-szonográfiával tanulmányoztuk a főbb agyalapi verőereken kívül az a. ophthalmicaban, illetve a v. ophthalmica superiorban a véráramlás sebességét azzal a cél­lal, hogy a fistulák által előidézett haemodynamikai változások­ról további ismereteket szerezzünk. Beteganyag és módszer Az elmúlt 4 év során 4 carotideo-cavernosus fistulás beteget vizsgáltunk és kezeltünk a DOTE Szem- és Idegsebészeti Klini­kán, közülük hármat a Barrow és mtsai (1985) szerinti felosztást alkalmazva А-típusú, traumás, direct, egyet kétoldali C-típusú, spontán, duralis fistula miatt. Legfontosabb klinikai adataikat az I. táblázat tartalmazza. Frontobasalis fractura következté­ben alakult ki mindhárom traumás fistula, mely egy esetben a társuló súlyos agysérülések miatt a beteg halálát okozta a bal­esetet követő 3. napon. A fistula típusát minden alkalommal angiográfia tisztázta. 3 betegünkön CT-vizsgálat is történt. A véráramlás sebességét EME TC 2-64 típusú, 2 MHz-es pul­­záló Doppler készülékkel vizsgáltuk a főbb agyalapi verőerek közül az arteria (továbbiakban a.) carotis internában és az a. ce­rebri médiában, az orbitában pedig az a. ophthalmicaban, illet­ve a vena ophthalmica superiorban (VOS). A méréseket az ún. temporalis és orbitalis ablakon keresztül 45-65 mm, illetve 40-50 mm-es mélységben végeztük. Eredmények 1. Az artériás rendszerben bekövetkező véráramlás-változások a) a. carotis interna, a. cerebri media Traumás eseteinkben az a. carotis internának megfelelő mélységben, 65 mm-re az ultrahangot kibocsátó szondától, va­lamint 60 mm-es mélységben, az a. cerebri médiában kórosan fokozódott a véráramlás a fistula oldalán. A sebesség-pulzus­­görbe alakja szabálytalanná vált, ami turbulens áramlásra, az alacsony S/D pedig, ami a systolés csúcs- és a diastolés végse­besség hányadosa, a vascularis resistentia lecsökkenésére utalt (1. ábra). Ez a gyors áramlás a fistulától távolabbi érszakaszo­kon, pl. az a. cerebri médiában 55, illetve 50 mm-es mélységben már kevésbé volt kifejezett. b) a. ophthalmica Az a. ophthalmicaban normális maradt a véráramlás sebessége (saját anyagunk adatai szerint ez 24 ± 5,6 cm/s) a duralis és egyik traumás fistulás betegünkön, de jelentősen (1. eset, 1. áb­ra), illetve mérsékelten (2. eset) meglassult a véráramlás az el­lenoldalihoz viszonyítva a másik 2 traumás fistulás betegünkön. Megváltozott a sebesség-pulzusgörbe alakja is. Diastole alatt 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom