Szemészet, 1992 (129. évfolyam, 1-4. szám)
1992-12-01 / 4. szám
Szemészet, 129 (1992) 117 bevitelt tesz szükségessé és egyéb hátrányokkal is jár. Nyilvánvaló a jövő útját jelentő integrált számítógépes rendszer utáni igény. Kórházi (és egyetemi) szinten az integráció csúcsán az egységes és integrált kórházi információs rendszer áll. Ez nagyteljesítményű központi gépet, kiterjedt és gyors hálózatot, valamint professzionális szoftvert igényel. Egy ilyen rendszerbe a jelenleg használt szoftverek nem illeszthetők be. Mindazonáltal a végrehajtott fejlesztések eredményei nem vesznek kárba két okból. Egyrészt, a kifejlesztett programok alkalmasak izolált kórházi osztályok, illetve szakrendelések, magánrendelések részére. Másrészt, az az orvosi munka, amely egy-egy szakterület adaptációjához, beillesztéséhez kellett, felhasználható, mint tapasztalat és mint adatbázis, a nagygépes integrált kórházi rendszer adaptációja során is. Az integráció sajátos és szintén nem kevésbé fontos kérdése, hogy a jövőben a számítógép-vezérelt diagnosztikus eszközöket is bekapcsoljuk a hálózatba. A szemészetben már számos ilyen készüléket alkalmaznak (I. táblázat). Ezek összekötésének feltételei a szabványosított kimenet alkalmazása és a megfelelő szoftverek kifejlesztése. Nagyon érdekes és fontos terület a képalkotó eljárások által szolgáltatott információk feldolgozása, tárolása és továbbítása. A hagyományos és új radiológiai módszerek (rtg, CT, NMR, DSA, ultrahang, izotópvizsgálatok) mellett sor kell kerüljön a szemészetben jelenleg csak szövegesen, esetleg fotótechnikailag rögzített képi adatok (fundus, fluorescein angiográfia, cornea topográfia stb.) ilyen értelmű bekapcsolására is. Nyugaton végeztek kísérleteket konziliáriushoz telefaxon továbbított diagnosztikus ultrahangképek (16), valamint elektronikus hálózaton továbbított réslámpás vizsgálat (5) gyakorlati klinikai használhatóságát illetően is. I. táblázat. Számítógépek, számítógép-alkatrészek és szoftverek szemészeti alkalmazási területei. Diagnosztika: autorefraktometer, autophoropter, psychofizikális vizsgálatok (visus, kontrasztérzékenység, színlátás), automata perimeter, VEP, ERG, ultrahangkészülék (Eműlencsetervezés), digitális képfeldolgozás (fundusképek, scanning laser ophthalmoscope, fluorescein angiographia, cornea topográfia), szakértői rendszerek. Terápia: lézerek, vitrectom, phako-készülék, szívó-öblítő egység. Oktatás, tudományos munka: statisztika, grafika, könyvtár és publikációregiszter, szöveg- és kiadványszerkesztés, ábra, dia- és poszterkészítés, szakértői rendszerek. Adatkezelés és -tárolás: betegnyilvántartó rendszerek, számlázás, eszköznyilvántartás, titkárnői rendszerek, telekommunikáció (fax-modem, e-mail). Az egyes diagnosztikus készülékek adatainak értékelésében szakértői rendszereket lehet alkalmazni. További fejlesztési lehetőség lenne, az anamnesztikus adatok és a diagnosztikus adatok összességét figyelembe vevő diagnózist, differenciáldiagnózist segítő szakértői rendszerek kialakítása. Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a computerizálás kezdeti szakaszába lépett szakmánk, a szemészet is. Azokat a számítógép által vezérelt eszközöket és számítógépes szolgáltatásokat, amelyeket már alkalmazunk, munkánk nélkülözhetetlen részének tartjuk. Sokkal nehezebb azonban előre tekinteni és aktívan részt vállalni a jövő alakításában: beláthatatlan fejlődési lehetőségek állnak előttünk. A lehetőségek feltárása és megvalósítása sok erőfeszítést, időt és megfelelő anyagi hátteret igényel. A munkában a számítógépes szakemberek mellett a szemorvosok részvételére is szükség van, a megfelelő programok megalkotásában is, és nemcsak a számítógép-monitorok által okozott mellékhatások (4,11) kezelésében. Cikkünkben az ambuláns betegnyilvántartó és -követő rendszerünk bemutatása kapcsán, az orvosokra váró informatikai feladatok jellegére is rá kívántunk világítani. Irodalom 1. Brooser G, Anda L, Áhi O, Papp L: Non-contact tonométerrel szerzett tapasztalataink. Szemészet 115, 129-132 (1978). 2. Erdős Zs, Rácz I, Vastag O: Az Oculus cég TAP 2000 ct automata perimeterével szerzett tapasztalataink. Szemészet 128, 120-123 (1991). 3. Follmann P: A látótérvizsgálat szabványosítása, újabb törekvések a látótér vizsgálatában. Újabb eredmények a szemészetben. Budapest, ŐSZI 1986/2,7-51 (1986) . 4. Foreman J: VDTs Put Strain on County Legislature. Arch Ophthalmol, 106, 1173 (1988). 5. Garden JW, Knapp CF, Saunders JH: Ophthalmologic electronic imaging and data transfer. J Ky Med Assoc, 89, 115-117 (1991). 6. Grósz A, Bagány M, Kovács S: Vizuális teljesítményteszt (VTT). Szemészet 126, 47-54 (1989). 7. Grósz A: A vizuális munkavégző képesség egyes életkori sajátosságai. Szemészet 127, 163-171 (1990). 8. Győri J: A computeres perimetriáról. Újabb eredmények a szemészetben. Budapest, ŐSZI 1990/1,5-39 (1990). 9. Kemp VS: Computerunterstützte Ophthalmologie (CUO). Der Augenspiegel 44-48 (1991). 10. Kuhn F, Morris R, Witherspoon CD, Kovács В: Súlyos szemsérülések epidemiológiája: A United States Eye Injury Registry és a Magyar Szemsérülés Regiszter. Szemészet 128, 115-119 (1991). 11. Lee WR: Working With Visual Display Units. Editorial. Am J Ophthalmol, 101, 107-111 (1986). 12. Némethi, Szabó Á, Gyenes Á: A digitális echobiometriáról. Szemészet 126, 153-158 (1989). 13. Ruméit MB: Computers in Clinical Ophthalmology. Ann Ophthalmol 17, 694-696 (1985). 14. Sanders DR, Meitzer GE (Eds): Computer Essentials for the Ophthalmologist. Thorofare, Slack (1984). 15. Takáts I: Kezdődő glaucoma vagy oculáris hypertensio? Szemészet 120, 133-137 (1983). 16. Tané S, Hashimoto M: Telediagnoses by Faxed Ophthalmic Ultrasonogram. SIDUO XIII, Bécs (1990). 17. Tauber J, Lahav M: Simplified Diagnostic Coding Sheet For Computerized Data Storage and Analysis in Ophthalmology. Ophthalmic Surgery 18, 846-849 (1987) . Cím: Dr. Németh János Semmelweis OTE I. Sz. Szemészeti Klinika 1083 Budapest, Tömő u. 25-29.
