Szemészet, 1992 (129. évfolyam, 1-4. szám)

1992-12-01 / 4. szám

118-120 Szemészet, 129 (1992) A Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. Szemklinikájának (igazgató: Imre György egyetemi tanár) közleménye A pseudotumor főbb standardizált echográfiai jellemzőit Os­­soinig és Till (8) foglalta össze. Közleményünkben azokat a problémákat szeretnénk bemutatni, melyek az elkülönítést megnehezítik. A pseudotumor maculae luteae differenciál diagnosztikája ultrahanggal Fodor Magdolna, Récsán Zsuzsa A szerzők 56 beteg vizsgálata alapján elemzik a discifor­­mis macula degeneratio malignus tumoroktól való elkü­lönítésének ultrahang-diagnosztikai lehetőségeit. Ha a tumor a sclera belső felszínétől mért bedomborodása nem éri el az 1,5 mm-t, az echogram alapján az elkülöní­tés nem lehetséges. A tumor növekedése nem szól feltét­lenül a malignitás mellett, a vérzés megismétlődése vagy szétterülése miatt a pseudotumor is növekedhet. Idős be­tegekben a masszív üvegtesti vérzés mögött a hátsó pólus kisméretű bedomborodása nagy valószínűséggel disci­­formis macula degeneratio. Kulcsszavak: pseudotumor maculae luteae, echográfia The differencial diagnosis of pseudotumor maculae lu­teae with ultrasonography On the basis of 56 cases the authors analyse, how can be differentiated between the disciform macular degenera­tion and the malignant tumors with ultrasonography. When the prominence of tumor measuring from sclera is smaller than 1.5 mm, the differentiation is not possible with echography. The expansion of tumor does not pro­vide malignancy by all means: owing to the repetition and spreading of haemorrhage the pseudotumor can grow, too. It is most likely that behind a massiv vitreous haemorrhage in old patients the small prominence of the posterior pole is disciform macular degeneration. Keywords: pseudotumor maculae luteae, echography Bevezetés A pseudotumor maculae luteae a senilis vagy más néven a disci­­formis, Kuhnt-Junius degeneratio végstádiuma. A choriocapil­­láris rétegből a Bruch-membrán defektusain keresztül a pig­­mentepithel vagy a retina alá fibrovaszkuláris proliferáció in­dul, melyből exsudatio és vérzés támadhat. Később a proliferá­ció heges, kötőszövetes, korong alakú lemezzé alakul át, mely fölött serosus retinaleválás lehetséges. Előfordul, hogy a vérzés és a heges forma egyszerre látható a szemfenéken. Differenciál diagnosztikai nehézséget okoz akkor, ha:- erősen pigmentált (mely hemosziderin lerakódástól lehet)- excentrikus helyzetű- nagy kiterjedésű serosus retinaleválással jár- nagy subretinális vérzés kíséri- de főként akkor, ha masszív üvegtesti vérzést okozva szem­tükörrel nem vizsgálható. Ezekben az esetekben nyújthat segítséget az ultrahangvizsgá­lat. Anyag és módszer Ultrahanglaboratóriumunkban 1989. február és 1991 májusa között 56 olyan beteget vizsgáltunk, akik a fentiek miatt diffe­renciál diagnosztikai nehézséget okoztak. Az echográfia előtt részletes anamnézis felvétel, mindkét szemen rutin szemészeti vizsgálat, ill. lehetőség szerint fluo­­reszcein angiográfia történt. Az ultrahangvizsgálatot ERBE­­Sonomed típusú, nem standardizált, kombinált A és В képes készülékkel, 10 MHz-es, 18 mmx9 mm-es fejjel, szemhéjon át végeztük. Először a szemhéjszélre merőlegesen, majd az alsó, ill. felső szemhéjon a szemhéjszéllel párhuzamosan, ill. a kilenc tekintési iránynak megfelelően pásztáztuk végig a bulbust. Az echogrammot a szem mozgatása közben is megfigyeltük. A kó­ros elváltozásokat videofilmen és fényképen rögzítettük. A vizsgálat során a következő szempontokat vettük figyelembe:- lokalizáció- alak, nagyság (Lemértük a tumor legnagyobb prominen­­ciáját a sclera belső felszínétől a retina belső felszínéig. Az oldalirányú kiterjedést az elváltozás húrátmérőjének meg­határozásával jellemeztük - ez azonban a tumor nagy kiter­jedése miatt nem mindig volt lehetséges.)- belső szerkezet (Különös gonddal figyeltük a tumor felszí­néről és belsejéből nyert visszhangok magasságát, számát, homogenitását, valamint azt, hogy van-e chorioidea exca­vatio, akusztikus üreg, ill. árnyékolás.)- a retina és az üvegtest állapota- növekedés (35 beteget 1-10 hónapig követtünk, átlagos kö­vetési idő: 3 hónap. 21 esetben egyszeri vizsgálat történt. 3 beteg a kontrollvizsgálaton nem jelent meg, 18 esetben a diagnózis egyértelmű volt. Eredmények Betegeinket 3 csoportba osztottuk (I. táblázat). A követéses vizsgálatok során 5 esetben az elváltozás malignusnak bizo­nyult, 9 esetben a diagnózis bizonytalan maradt. 42 beteg 44 szemében diagnosztizáltunk pseudotumort (II. táblázat). Két kivétellel a tükrözhető társszemben a macula degeneratív elvál­tozásainak valamilyen formáját (enyhe pigmentzavar - discifor­­mis heg) megtaláltuk. Az esetek döntő többségében a tumor a típusos helyén volt látható (1. ábra), két szemben a pseudotu­­mor excentrikus, öt szemben pedig a hátsó pólust jóval megha­ladó, igen széles alapú volt. A legnagyobb prominencia 1,5-5 mm között változott. A subretinális vérzés területében a retina alól diffúz, alacsony reflektivitású, sűrű, pontszerű visszhango­kat kaptunk (2. ábra). A heges stádiumban (3. ábra) a pseudo­­tumor belső szerkezetét szabálytalannak találtuk. Az A képen magas, helyenként alacsony reflektivitású visszhangok váltot­ták egymást, а В képen lemezes belső szerkezetet figyeltünk meg. 21 szemben a tumor bizonyos részeiben a retina alatt kes­keny echomentes sávot láttunk. 7 szemben a serosus retinalevá­lás jelentősen meghaladta a tumor területét. 18 szemben az el­változást masszív üvegtesti vérzés fedte (4. ábra). 5 szemben a követéses vizsgálatok során a tumor oldalirányú, ill. 1 szemben a prominencia átmeneti növekedését észleltük. A többi esetben a tumor mérete nem változott, vagy csökkent. Chorioidea excavatiót csak a szövettaniig is malignus mela­­nomának bizonyult esetekben észleltünk (5. ábra). Akusztikus üreget, ill. árnyékolást egyetlen szemben sem találtunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom