Szemészet, 1991 (128. évfolyam, 1-4. szám)
1991-06-01 / 2. szám
64-66 Szemészet, 128 (1991) A Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. Szemklinikájának (igazgató: Varga Margit egyetemi tanár), 'Szájsebészeti és Fogászati Klinikájának (igazgató: Szabó György egyetemi tanár), 2Fül-, Orr-, Gégeklinikájának (igazgató: Ribári Ottó egyetemi tanár) közleménye A fej-nyak régió nyirokelvezetésének szerepe a csarnokvíz elvezetésében és a látási funkciókban - II. klinikai vizsgálatok* Holló Gábor, Pap György, Tóth Bagi Zoltán1 és Kovácsovics Beatrix2 * Az 1990. évi Papolczy Ferenc Pályázat díjnyertes pályamunkájának humán vizsgálati része alapján készült közlemény. A szerzők malignus szájüregi, ill. nyaki daganatok miatt egyoldali nyaki nyirokút dissectióval is kezelt betegek szemnyomását, csarnokvíz-elvezetését és látási funkcióit vizsgálták beavatkozás előtt és a nyirokpangás szempontjából kritikus első posztoperatív hónapban. Sem a nyaki vénás elvezetést megkímélő suprahyoidealis dissectio után, sem a vena jugularis interna lekötésével és eltávolításával járó radikális dissectiót követően a vizsgált paraméterekben értékelhető változását kimutatni nem lehetett. Kulcsszavak: nyaki dissectio - szemnyomás - tonográfia - látási funkciók -Influence of the lymph drainage of the head and neck on the drainage of the aqueous humour and visual functions II. - A clinical study Patients treated among others by unilateral neck dissection because of malignant tumors of the oral cavity and the neck were studied before and after surgery to examine the changes in their intraocular pressure, tonograms and visual functions in the first postoperative month critical for the development of lymphoedema. No significant changes were noted either after suprahyoid dissection with sparing the internal jugular vein, or after radical dissection with blocking and exstirpation of the vein. Keywords: neck dissection - intraocular pressure - tonography - visual functions A fej, ill. az orbita és a szem makroszkópos lymphoedemájának kialakulásához a nyirokelvezetés csökkenésén kívül a vena jugularis interna károsodása is szükséges. Kétoldali radikális dissectio és egyoldali radikális dissectiónak ellenoldali truncus jugularis elzárással kiegészített műtétéi után a korai posztoperatív időszakban számos esetben regionális bőr- és nyálkahártyaoedemát, chemosist, retina- és papillaoedemát írtak le (5, 12, 13). Az ilyen esetek egy részében jelentkező, átmeneti, posztoperatív pszichés depresszióban elektroenkefalográfiával nagy amplitúdójú, lassú hullámtevékenységet észleltek (5). A jelenséget az anatómiai értelemben nyirokutak nélküli, de perineurális funkcionális nyirokelvezetéssel rendelkező központi idegrendszer regionális nyirokpangása magyarázza (4, 5, 10, 11). Több szerző eltérő módszerrel igazolta, hogy a nervus opticus is perineurális nyirokútként funkcionál (1, 2, 3, 4, 6, 7, 10). Grüntzig hét, egyoldali nyaki dissection átesett, arcoedema és exophthalmus nélküli beteg elektroretinogramján mintegy 10%-os amplitúdócsökkenést észlelt az első posztoperatív héten, változatlan visus és szemfenéki kép mellett (8). Mivel mindeddig Grüntzig vizsgálatán és néhány műtéti szövődmény esetismertetésén (12, 13) kívül sem a csarnokvíz elvezetését, sem a látási funkciókat nyaki dissectio kapcsán az általunk ismert irodalomban nem tanulmányozták, saját klinikai vizsgálataink e problémakör tisztázására irányultak. Beteganyag és módszer Szájüregi, ill. nyaki malignus tumor miatt nyaki dissectióra kerülő betegeket vizsgáltunk műtét előtt és után. 6 betegen a vena jugularis internát megkímélő, egyoldali suprahyoidealis dissectio (I. táblázat), 5 betegen egyoldali, a truncus jugularis, valamennyi nyaki nyirokcsomó és nyirokút, valamint a vena jugularis interna exstirpatiójával járó, radikális dissectio történt (II. táblázat). Mivel kétoldali dissectiót már rendszeresen nem végeznek, anyagunkban ilyen eset nem szerepel. Mindkét csoportban műtét előtt és a posztoperatív 8-11. napon 5 m távolságból távoli látóélesség-vizsgálatot, centrális kritikus fúziós frekvenciavizsgálatot, Ishihara-táblával színlátásvizsgálatot, AP-125 (KOWA) automata perimeter standard küszöb perimetriás programjával látótérvizsgálatot, Goldmann applanációs tonométerrel szemnyomásmérést, Van Beuningen-elektrotonometer 7,5 g-os mérőfejével terhelés nélküli, 7 perces tonográfiás tesztet, réslámpával elülső segment vizsgálatot, tágított pupilla mellett szemfenékvizsgálatot végeztünk külön-külön mindkét szemen. A suprahyoidealis dissectiós csoport 5. betegének jobb szemén érett szürkehályog miatt a látási funkciókat nem vizsgáltuk. A szájfenéki sebbel rendelkező, suprahyoidealis dissectiós csoport posztoperatív látótérvizsgálatát a műtét utáni 3-4. héten végeztük el, mivel ennél korábban a fej rögzítése az álltartóban a betegeknek jelentős kellemetlenséget okozott volna. A suprahyoidealis dissectiós csoport 1., 2., 3., 6., a radikális dissectiós csoport 1. betege esetében elektroretinográfiát végeztünk a munkánk experimentális részében (9) leírt eszközökkel, ingererősségekkel, adaptációs időkkel, a jobb és bal cornea-homlok potenciálok egyidejű, 50 Hz/70 Hz/1 sec és 50 Hz/30 Hz/0,03 sec szűrésével, homlok és cornealis kontakt elektródák segítségével műtét előtt és azt követően a 8-11. napon. Az elektroretinogramokon a különböző szűrések mellett az a és b hullám amplitúdóját, időtartamát, látenciáját, a b hullám meredekségét értékeltük. Eredmények Az első vizsgálat idején valamennyi beteg szemészeti szempontból panaszmentes volt a suprahyoidealis dissectiós csoport 5. betege kivételével, aki érett szürkehályoggal bíró jobb szemén évek óta rosszul látott. Pozitív szemészeti családi anamnézissel egyetlen beteg sem rendelkezett. A műtétet követően szemészeti panasz egyetlen esetben sem alakult ki. A kezdeti és posztoperatív visust, centrális kritikus fúziós frekvenciát, szemnyomást, elfolyási koefficiens és elfolyási
