Szemészet, 1991 (128. évfolyam, 1-4. szám)
1991-06-01 / 2. szám
Szemészet, 128 (1991) 67-69 A Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. Szemklinikájának (igazgató: Varga Margit egyetemi tanár) közleménye UltrastrukturáHs elváltozások a sugárnyúlványokban abszolút haemorrhagiás glaukómában Varga Margit, Follmann Piroska és Valu László A sugárnyúlványok kötőszövetének, idegrostjainak és ereinek kóros elváltozásait vizsgáltuk elektronmikroszkópos módszerrel. A diabeteses vasculopathia és a magas i. o. nyomás következtében kialakult kép sok tekintetben a korral járó elváltozásokhoz hasonlít, és enyhébb esetekben azoktól alig különíthető el. A sugárnyúlványok belsejében a capillarisok mennyisége fokozatosan és jelentékenyen csökken. Neovascularisatio a sugárnyúlványok felszínén jelentkezik. A kollagénállomány mennyisége fokozatosan csökken és hyalinizálódik. Az erek a diabeteses vasculopathiára jellegzetes elváltozásokat mutatják. A neurofibrillumok eltűnése a magas i. o. nyomás rovására írható. Kulcsszavak: transzmissziós elektronmikroszkópia, sugárnyúlványok, kötőszövet, erek, neurofibrillumok, neovascularisatio, diabetes mellitus, abszolút haemorrhagiás glaukóma. Ultrastructural changes of the ciliary processes in absolute haemorrhagic glaucoma The pathological changes of the connective tissue, vessels and nerves in the ciliary processes were studied by transmission electron microscopy. The picture brought about by the diabetic vasculopathy and the prolonged intraocular pressure elevation is very similar to ageing processes in many respects, in mild cases they can hardly be distinguished from each other. Inside the processes the number of capillaries gradually but significantly decreased. Neovascularisation was seen at the surface of the processes. The quantity of the collagen substance gradually decreased and the collagen became hyalinized. The vascular changes were characteristic for diabetic vasculopathy. The neurofibrils disappeared very likely because of the prolonged high intraocular pressure. Keywords: transmission electron microscopy, ciliary process, connective tissue, vessels, neurofibrfls, neovascularisation, diabetes mellitus, absolute haemorrhagic glaucoma. A sugámyúlványok finom szerkezetével foglalkozó irodalom viszonylag szegényes. A munkák túlnyomó része a sugárhámmal kapcsolatos. Morone és mtsai (1985) tussal végeztek angiomorfológiai vizsgálatokat. Cole (1978), Morrison és mtsai (1989) különböző glaukómaformákban tanulmányozták a nyúlványok finom szerkezetét. A haemorrhagiás glaukómára jellegzetes elváltozásokról ultrastrukturális munkát nem találtunk. A nyúlványok normális szerkezetéről nyert ismereteket Rohen foglalta össze 1964-ben. Túlnyomóan finom, laza szerkezetű kollagénrostokból vannak felépítve. A rugalmas rostok száma kevés. A rugalmas rostok az érhártya rugalmas lemezéből származnak. Viszonylag sok rácsrost mutatható ki, különösen fiatalkorban. (Valués Kalapos, 1961). A nyúlványok érellátása meglehetősen dús. A capillarisok túlnyomó része a nyúlványok hossztengelyével párhuzamosan fut, és szorosan hozzáfekszik a sugárhám többé-kevésbé kifejezett basalis hártyájához. Ez a struktúra a capillarisok és a sugárhám szoros funkcionális kapcsolatára utal. A plexus ciliarisból származó idegrostok - mind finomabb ágakra szakadva - meglehetősen szabálytalan hálózatot képeznek. A legfinomabbak szorosan hozzáfekszenek a sugárhám basalis hártyájához. Anyag és módszer Jelen munkánkban a sugárnyúlványok kötőszöveti rostjainak, érrendszerének és idegrostjainak kóros elváltozásait vizsgáltuk abszolút haemorrhagiás glaukómában. All vizsgált szem diabeteses betegekből származott. Az ultrastrukturális vizsgálatok céljára kimetszett szövetdarabokat glutaraldehydben és 2%-os 0s04 oldatban rögzítettük. A beágyazás araldytban történt. Kontrasztfestés uranylacetáttal és ólomcitráttal. A felvételeket JEM/7/A elektronmikroszkóppal készítettük. Eredmények Fiatalkorban a nyúlványokban a finom kötőszövetes rostrendszer mellett sok capillaris és idegrost látható. Az életkor előrehaladásával a capillarisok és a sugárhám basalis hártyája fokozatosan megvastagodnak. A két basalis hártya között finom, hálózatos felépítésű kollagénszövet jelenik meg. A nyúlványok tengelyében - a capillarisok számának csökkenésével egyidejűleg - a kollagén kötőszövet megszaporodik. A fibrillaris állomány struktúrája is változik. A rostok mind durvábbak lesznek, a finom rostok fokozatosan eltűnnek. Idősebb korban a kollagénállomány hyalinizálódik (Fehér, Valu és Sallai, 1970). A kötőszövetes állomány átalakulásával együtt változik a nyúlványok formája is. Alapjuk kiszélesedik, maga a nyúlvány mindinkább megrövidül. Érdekes, hogy Reese (1934) egyes esetekben a nyúlványok elvékonyodását és meghosszabbodását észlelte. A sugárnyúlványokban bekövetkező öregedési jelenségeket azért tartottuk szükségesnek kissé részletesebben ismertetni, mert - néhány kivételtől eltekintve - az abszolút haemorrhagiás glaukómában észlelt elváltozások morphológiailag nem jellegzetesek, hanem kifejezett és halmozott korral járó elváltozásokhoz hasonlítanak. A jellegzetes kóros jelenségek részben a diabetes, részben a magas i. o. nyomás rovására írhatók. A sugártest egészében megkisebbedik, a nyúlványok elsorvadnak. A kollagénállomány mennyisége fokozatosan csökken és hyalinizálódik. „Curly collagen”-t a nyúlványokban nem láttunk, az alaplemezben néha nyomokban megfigyelhető. A megmaradt fibrillumok jórészt 640 nm keresztperiódust mutatnak. A többi rost változó vastagságú. A rugalmas rostok a betegség előrehaladtával fokozatosan eltűnnek (1. ábra). A sugárhám megvastagodott basalis hártyája és a szórványosan megmaradt capillarisok és idegrostok közötti kötőszövetes réteg fokozatosan megvastagodik és hyalinizálódik. Ez a jelenség a sugárhám anyagcseréjét jelentékenyen megnehezíti (2. ábra). Amíg az érállomány a nyúlványok belsejében mindinkább megkevesbedik, az egyes nyúlványok felszínén sokszor tömeges érújdonképzódés látható.
