Szemészet, 1991 (128. évfolyam, 1-4. szám)
1991-09-01 / 3. szám
Szemészet, 128 (1991) 87-93 Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. Szemklinika közleménye (igazgató: Imre György egyetemi tanár) Chorioidea haemangioma. Diagnosztikus nehézségek Salacz Gy, Fodor Magdolna, Rácsán Zsuzsa A szerzők négy körülírt és egy Sturge-Weber szindrómához társuló diffúz chorioidea haemangioma kapcsán leírják a jellegzetes klinikai képet és az elkülönítő diagnózis nehézségeit. A rendelkezésre álló vizsgáló módszerek mellett (fundustükrözés, fluorescein angiographia, ultrahang echographia, perimetria, fundusfotó) a gondos megfigyelést igen fontosnak tartják. Kulcsszavak: chorioidea haemangioma, FLAG, echographia, perimetria Choroidal hemangioma. Diagnostical difficulties The authors report four cases of circumscribed choroidal hemangiomas and a case of diffuse one with Sturge-Weber syndrome. The typical features are described and the problems of differential diagnosis are discussed. Beside the use of available tools (examination of the retina, fundusphotography, fluorescein angiography, ultasonographic echography, perimetry) the regular observation of the patients is very important. Keywords: choroidal hemangioma, FLAG, echography, perimetry A chorioidea haemangioma (továbbiakban CH) jóindulatú, ritka megbetegedés, amely könnyen összetéveszthető malignus melanomával, ill. carcinoma metastasissal. Miután ezeknek a CH-tól eltérő terápiás konzekvenciái vannak, fontosnak tartjuk - részben saját tapasztalataink alapján - áttekinteni azokat a jellegzetességeket, melyek a téves diagnózis lehetőségét a minimumra csökkentik. Klinikánkon az utóbbi években megfigyelt négy körülírt és egy diffúz CH esetünkről számolunk be. Esetismertetés Valamennyi esetünkben a következő vizsgálatokat végeztük: visus- és réslámpavizsgálat, applanatiós tonometria, direkt és indirekt binokuláris szemtükrözés, hármastükör-vizsgálat, fundusfotó, fluoreszcein angiográfia (továbbiakban FLAG), ultrahang-echográfia (Erbe Sonomed), látótérvizsgálat (Goldmann és komputeres: Octopus 2000). Az ellenőrző vizsgálatokat eleinte havonta, majd negyed-, félévente, illetve évente végeztük. Mivel klinikánk 1989 óta rendelkezik A és В képes ultrahangkészülékkel, ill. komputeres periméterrel, három betegen ezeket a vizsgálatokat retrospektive végeztük el. Valamennyi betegünket rosszindulatú, primer tumor kizárása céljából kivizsgáltattuk. Egyetlen esetben sem sikerült primer tumort kimutatni. 1. T. G. 59 éves nőbeteg 1982 októberében jelentkezett először klinikánkon, a bal szemen egy éve fokozatosan kialakuló, nagyfokú látásromlás miatt. Status: Látásélesség a jobb szemen: 5/30+4,0 Dsph=5/5, a bulbus bitérés nélkül. Látásélesség a bal szemen: 2 mou+4,0 Dsph=+0,5 Dcyl 90°=5/12. A bal szem elülső szegmentje ép, tiszta törőközegek. Szemfenék: ép papilla, alatta kb. 3 papilla átmérőjű, laposan előemelkedő terimegnagyobbodás, benne struktúra alig vehető ki, helyenként pigmentkicsapódás. (1. ábra). A maculában durva pigmentkicsapódás és cystoid ödéma. Tensio: 16 Hgmm. FLAG: a tumor területében igen korai foltos, szivacsszerű, majd az arteriovenosus fázisban szemcsés festődés és a késői fázisban is erősödő festékszivárgás észlelhető (2. ábra). Látótér (Goldmann): a temporális felső quadránsban a vakfolttal összefüggő szektorszerű kiesés. Mivel az ellenőrző vizsgálatok alapján (FLAG, fundusfotó, látótér) a tumor nagysága nem változott és az általános kivizsgálás során primer tumort nem találtunk, felvetődött a CH lehetősége. 1989. novemberben komputeres látótérvizsgálat: a temporális felső quadránsban szektorszerú kiesés (3. ábra). Ultrahang В kép (4. ábra): a papilla alatt nasalisan 2,3 mm-t promineáló, 5,5 mm húrátmérőjű, domború felszínű, csekély hangelnyelődést mutató tömött szövet látható, környezetében serosus leválás nem mutatható ki. Alapján sem chorioidea excavatio, ill. mögötte az orbitában árnyékolás nem látható. A kép: a tumor belsejéből egyenletesen magas reflektivitású visszhangok nyerhetők. Spontán mozgás egyértelműen nem igazolható. 1990. augusztusban látásélesség: 1,5 mou +4,5 Dsph=5/25. A korábban felsorolt vizsgálatok ismételt elvégzése újabb változást nem mutatott. A látásélesség a macula degeneratív elváltozásának fokozódása miatt romlott. 2. F. L. 37 éves nőbeteg 1985 októberében jelentkezett először klinikánkon a bal szem előtt 2 hónappal korábban kialakult félkör alakú folt látása miatt. A beteget szemészeti osztályon tumor, ill. krónikus gyulladás gyanúja miatt kivizsgálták. Status: látásélesség a jobb szemen: 5/5 +0,5 Dsph elf., a bulbus eltérés nélkül. Látásélesség a bal szemen: 5/12+1,5 Dsph=5/6. Ép elülső szegment, tiszta törőközegek. Szemfenék: ép papilla, a maculában finom ráncok. A maculától temporálisan kb. 4-5 papilla-átmérőjű, kerek, nem éles határú, kb. 6-8 D-t promineáló, rózsaszínű térimé, felszínén sárgásfehér rekeszes szerkezetű rajzolat, a mélyben durvább pigmentkicsapódások. Hármas tükörrel az elváltozás felszíne és a retina között finom subretinális folyadékgyülem látható. Az elváltozástól temporálisan
