Szemészet, 1990 (127. évfolyam, 1-4. szám)
1990-11-01 / 4. szám
Szemészet 127. 225—230. 1990. A Fővárosi Weil Emil Kórház-Rendelőintézet, Onkoradiológiai Központ, Deutsches Krebsforschungszentrum, Institut für Radiologie und Pathophysiologie, Heidelberg, közleménye A szem-, orbita-, retroorbitalis tumorok 15—MV—X-sugártherápiája különös tekintettel a szemlencse sugárvédelmére NÉMETH GYÖRGY, SCHLEGEL WOLFGANG Munkánk célja olyan új besugárzási módszerek bemutatása, melyek lehetővé teszik a szemlencse hátsó pólusának síkja mögött elhelyezkedő tumorok (retinoblastoma, melanoma, lymphoma, meningeoma, rhabdomyosarcoma stb.), illetve metastasisok (leggyakrabban emlő- és tüdő-rákok áttételei) irradiatióját anélkül, hogy a szemlencse sugárkárosodást szenvedne. A szem és orbita hátsó kétharmadában elhelyezkedő, valamint retroorbitalis terjedést mutató, műtétre nem kerülő tumorok többségénél a teletherapia (ultrafeszültségű röntgensugárzás, telecobalttherapia) valamelyik formája indikált [2]. Besugárzástervezés A tumorlocalisatio Alderson—Rando-phantomban modellezett három különböző kiterjedésű szem-, orbita- és retroorbitalis tumornál történt. A phantomról 4 mm-ként CT-felvételsorozatot végeztünk (SIEMENS SOMATOM DRH). A felvételeken a céltérfogatot bejelöltük. A céltérfogat meghatározása (tumor + biztonsági zóna) mindhárom tumorlocalisationál különbözőképpen alakult: 1. Kétoldali szem-, orbita-, retroorbitalis-tumor. A cóltérfogat határai: elöl a szemlencsék hátsó pólusa, fent, lent és laterálisán az orbitaszélek (biztonsági zónával), hátul a processus clinoidei posteriores síkja. 2. Féloldali szem-, orbita-, retroorbitalis tumor. A cóltérfogat határa mediálisan a középvonal, egyébként azonos az 1. pontban leírtakkal, de természetesen csak a tumoros oldalt számítva. 3. Féloldali szem-, orbitatumor. A céltérfogat a hátsó határ kivételével azonos volt a 2. pontnál ismertetettel. A retroorbitalis terjedést nem mutató tumornál a céltérfogat hátsó határa a szemüreg mögött húzódott. Rizikószervként a CT-felvóteleken a szemlencsét jelöltük be. A besugárzástervezésnól figyelembe vettük, hogy a lencse sugártoleranciadosisa fractionalt besugárzásnál 6,6—8 Gy között van [1, 6]. A sugárminőség minden esetben 15 MV—X—sugárzás volt (SIEMENS MEVATRON 77). A besugárzási technika mindhárom céltérfogatnál különböző volt. A kétoldali szem-, orbita-, retroorbitalis tumornál a besugárzás két laterális opponáló isocentricus irregularis mezőn át történt. Féloldali szem-, orbita-, retroorbitalis-tumornál 6 irregularis mezőt alkalmaztunk. Mindkét besugárzási technikánál a beteg hátfekvésben helyezkedett el a kezelőasztalon. Retroorbitalis terjedést nem mutató, féloldali szem-, orbita tumornál a besugárzás 8 irregularis mezőn keresztül történt. A beteg a kezelőasztalon a hátán feküdt úgy, hogy az asztal végén feje lelógott („lógó fej”). Ezáltal a homlok síkja az asztal lapjával 90°-os szöget zár be. Annak ellenére, hogy ezen pozícióban a beteg a kezelőasztal mögötti falra tekintett, a szemgolyók és szemlencsék rögzítése szükséges (vakuumkontaktlencse stb.). A szemgolyók rögzítése idősebb gyermekeknél és felnőtteknél localanaesthesiával, kisgyermekeknél csak teljes narcosissal végezhető [6]. 225
