Szemészet, 1990 (127. évfolyam, 1-4. szám)
1990-02-01 / 1. szám
1 sec too 30 о = > г 45 DEPTH sSfeАш ■?»« ■': ;-*:>•;•;• •::!к:.ь':' V,:. 4 8 ti X О V cm/s то 50 о ш »> г 45 DEPTH 100 CURSOR 24 <*>•>, >.Щ тнн v! - : v :^\:f:'.''-'' 4.8 bo. >/D 2. ábra. Az art. ophthalmicában mért áramlási sebesség regisztrátuma 14 éves korban. A jobb szemen 10,0D myopia, a bal szem emmetropiás ben, Hart 5 sec.-ban adta meg a normális retinális keringési időt. Oberhoff és mtsai (1965) kinematográfiás módszerrel végzett vizsgálataiból tudjuk, hogy a szemfenék ereiben a keringési sebesség még a retina egyes részein belül is eltérő. A leggyorsabb a macula területén (1,2 sec.), majd a retina nasalis felében (2,4 sec) és végül a temporális érágakban (2,9 sec.). Nagyfokú myopiás betegeink vizsgálata során ilyen különbséget a gyorsan lezajló érfázisokban fotográfiás módszerünkkel észlelni nem tudtunk. Fuchs feltételezte, hogy a nagyfokú myopia, a fundus myopicus kialakulásában a hátsó rövid ciliáris artériák számbeli eltérésének szerepe lehet. Szudakevics (1971) 103 orbita anatómiai vizsgálata során leggyakrabban 4 artériát talált, ami az esetek 44,7 %-ban fordult elő. Az esetek közel 1/5-ben a hátsó rövid ciliáris erek száma 3 és 5 volt, de még viszonylag gyakran találkozott 6 artériával is (7,8 %-ban). Ennél nagyobb számban már csak 1—1 esetben látott 7, ill. 8 hátsó rövid ciliáris artériát. Ennek bizonyítása klinikailag a chorioidea keringés vizsgálata útján indocyanin zöld-infravörös angiográfiával lehetséges. A chorioideát két artériás rendszer látja el vérrel. A hátsó részt az aa. ciliares posteriores breves ágai, melyek Wybar szerint valódi végartériák, az elülső részt az aa. recurrentes 9
