Szemészet, 1989 (126. évfolyam, 1-4. szám)
1989-02-01 / 1. szám
rekt diagnózis felállítása csak ultrasonographiás vizsgálattal kiegészítve állítható fel. Ezen állapotok nem is tartoznak az „enyhe retinopathia” fogalmába, így jelen munkában nem kerülnek részletezésre. Megbeszélés A ROP irodalma ma már igen terjedelmes. Az első, végstádiumot jelentő esetek leírása után [32] hamarosan megfigyeték és leírták az egész klinikai és pathológiai folyamatot [27] . Azt is észlelték, hogy a kórkép bármely szakban megállapodhat és bizonyos mértékig visszafejlődhet [23]. Ezt a jelenséget „spontán regressziónak” nevezték el [5], mely annál tökéletesebb, minél hamarabb következik be J13]. A legenyhébb esetek szinte nyom nélkül gyógyulnak. Az ilyen „volt” betegek későbbi utánvizsgálatakor azonban a kontrollcsoportokhoz képest nagyobb százalékban találtak nystagmust, amblyopiát, anisometropiát, strabismust [19,31]. Más szerzők a gyógyult esetek és a myopia összefüggésére hívták fel a figyelmet, sőt egyesek szerint a myopia mértéke a korábbi ROP súlyosságát jelzi [25]. A kisebb-nagyobb perifériás hegszövet tractiója a macula áthelyeződését okozza, melyet az orthoptikai vizsgálatnál a pozitív kappa szög jelez [11,33]. Gyakoribb a macula temporalis irányú áthelyeződése, de leírtak nasalis irányút is [33]. Korai jel és temporalis irányú maculaelhúzottságra utal az erek hegyesszögű elágazása a papillánál [21]. Pigmentepithel hyperplasiát és hiányt már 21 hónapos korú gyermekeken is észleltek. Az elváltozás olyan fokú lehet, hogy a chorioideális érhálózat könnyen láthatóvá válik [25]. A pigmentepithel elváltozásoknak feltehetően az az oka, hogy az intraocularis folyadék a proliferativ vitreoretinalis betegségekben egy olyan faktort tartalmaz, amely a retinalis pigmentepithel sejtek migrációját okozza [6]. Az áttűnő chorioideális rajzolat a papilla alatt és felett a retina vékonyságával is magyarázható [9], de a koraszülött szemek ún. „érszegény képe” főleg az artériák melletti kapillárisoknak az oxigén hatására kialakult irreversibilis vasoobliterációjával kapcsolatos [20]. Az esetek 90%ában nasalis helyzetű a papilla körüli pigmentproliferáció, mivel a funduselváltozások az ellentétes, azaz temporalis oldalon vannak, de mintegy 10 %ban temporalisan is előfordulhat [28]. A papilla tractiója, az erek elhúzottsága a perifériás heg felé, amely retinaredó formájában közvetlenül a papillánál, vagy attól néhány disc-átméróvel temporalisabban is kezdődhet, a látóidegfő colobomaszerű elváltozását utánozhatja [ 28 ]. A papilla elhúzottsága (dragged disc) szövettani vizsgálatok alapján meglepő leletet ad: maga az opticus minimális vagy semmiféle elváltozást, ill. elfordulást nem mutat, míg a retina már a papilla előtt redőt képez, ezért inkább a „dragged-retina” kifejezés ajánlatos [31]. A látóidegfő dekolorációja szintén gyakori lelet [1, 4, 9]. A középperiférián észlelt elzáródott, angiomaszerű, helyenként teleangiectatikus ereket, mint szokatlan elváltozást közölték [3]. Esetünkben a bemutatott elváltozást mi is a vascularis és avascularis zóna határán találtuk, de progressziót nem észleltünk. Ilyenkor lényegében extraretinális neovascularisatióról, illetve a regresszió kapcsán az obliterált, keringés nélküli érstruktúrák megmaradásáról van szó. A regresszió a demarcatiós vonal alatt az avasculáris retina felé történő érátnövéssel jár, amely a különböző területeken változó mértékű lehet [ 10]. Magának a regreszsziós folyamatnak megkezdődését fluorescein angiográfiás vizsgálattal igazolták, kimutatva, hogy az intraretinális érújdonképzódés az avascularis retina felé megkezdődött [10, 25]. Az erek benövésével párhuzamosan az intraretinális vonal prominentiája és a kísérő érarborisatio csökken [17]. A hátsó póluson észlelhető tortuositas az ereken igen korai kóijelző tünet, amely regresszió esetén is megmarad, minimális jelként. Ha egyetlen residualis elváltozásként persistál, jó látás, normál refrakció lehetséges [22]. 36
