Szemészet, 1988 (125. évfolyam, 1-4. szám)

1988 / 1. szám

A négy hónap múlva végzett kontrollvizsgálatkor a szaruhártyában csak elvétve sikerült néhány apró homályt felfedezni, a szemfenéki elváltozások azonban a Delagil elhagyása ellenére súlyosbodtak, a centrális pigmentgyűrűk tömöttebbé váltak, a periférián a pigmentáció mértéke és kiterjedése fokozó­dott. Megfigyelésünk során a szaruhártya- és funduselváltozások ellenére a beteg távoli és közeli látásélességének csökkenését a szokásos módszerekkel nem sikerült kimutatni. A projekciós félgömb periméterrel felvett tárgy- és színes­látótérben eltérést nem találtunk. Amsler rácson viszont még a centrális fundus­elváltozások megjelenése előtt a beteg mindkét oldalon felül félkörív alakú, paracentrális relatív scotomát jelzett (4. ábra). Elektroretinographiával mindkét szemről subnormális görbét nyertünk. Az elektrooculogram értékei is csökkentek (5. ábra). 4. ábra. Delagil hatására kialakult relatív scotoma Amsler-ráccsal vizsgálva ERG: jcbb o. f T fenyinger bal o. , t fenyinger a 15 pV a : 10 pV b: 35 pV b: 30 pV Fényintenzitás = 1(0 WS 1 mm = 10 pV 5. ábra. A Delagilt szedő beteg elektroretinogramja 32

Next

/
Oldalképek
Tartalom