Szemészet, 1988 (125. évfolyam, 1-4. szám)
1988 / 2. szám
szemészeti klinikán kifejlesztett f. pm., melynél Goldmann-periméter projekciós karjába beépített, elektromotorral forgatott propellerrel lehet megszakítani a fénynyaláb útját [3], valamint a Horváth és mtsai által ismertetett, fúziós frekvencia vizsgálatára alkalmas eszköz, melynek előnye többek között, hogy kicsinysége révén akár konziliárus vizsgálatokra is használható [1]. Az elektronikusan vezérelt fényforrások igen pontos, kényelmes vizsgálatokat tesznek lehetővé, de csak semmi, vagy kevés variálhatóságot. A mechanikus, forgó propelleres fénymegszakítás kevésbé pontos, a frekvencia állandóságának biztosítása körülményes, viszont variálható. Mind a kettő eljárásnál akár rá vetítjük a sz. f. f.-t a háttérként szolgáló környezeti felületre, akár annak középpontjában helyezzük el, olyan megvilágítási sajátosságok létezhetnek csak, melyek a sz. f. f.-nek mindig bizonyos mértékben eltérő felületi megvilágítást biztosítanak a környezethez képest és ez miatt pl. negatív kontraszt hatást sem lehet előállítani és vizsgálni. A genovai periméterrel is csak pozitív kontraszt hatás vizsgálható [16]. Az előzőekben ismertetett f. pm.-ünk, azáltal, hogy a sz. f. f. és a környezet variálható megvilágításai egymástól függetlenek, különböző kontrasztokat (még negatívat is) képes előállítani, sőt olyan változatokat is, melyek során a két felszín megvilágítása azonossá válik, és így a kontraszt megszűnik. Ez utóbbi változat — azaz, hogy kontraszt nélküli f. p. is végezhető - segítségével vizsgálható pl., hogy a f. p. során tapasztalt lokális fáradási jelenségekért milyen mértékben felelős a kontraszt hatás. Erre vonatkozó vizsgálataink eredményeit részletesen egy másik közleményben szándékozunk ismertetni. Előzetesen közölhetjük, hogy a f. p. során fellépő lokális fáradási jelenség egyik számottevő okának a kontraszt hatásokat tarthatjuk, mert „kontraszt nélkül” vizsgálva nem tapasztaltunk fáradási jelenséget. Úgy gondoljuk, hogy a szemészeti klinikumban talán nincs is szükség ilyen variálható f. pm.-re, de ez látás-élettani vizsgálatoknál előnyösen felhasználható. Ugyanakkor, mint a bevezetőben említettük, még nincs nemzetközileg elfogadottan standardizálva e vizsgálati eljárás. Remélhetőleg ezzel a variábilis f. pm.-el és sok-sok vizsgálattal elősegíthetjük majdan egy standardizált f. p. kifejlesztését is. Összefoglalás A szerzők egy olyan fúziós perimétert ismertetnek, melynek lényege, hogy a szaggatott fénnyel megvilágított felület, valamint a környezet megvilágítása igen variábilis és egymástól teljesen függetlenek. Ez teszi lehetővé többek között a kontraszt hatások (negatív kontraszt is) vizsgálatát. Úgy vélik, hogy e fúziós periméterrel történő vizsgálatok hozzájárulhatnak a fúziós perimetria kívánatos mielőbbi standardizálásához. IRODALOM: 1. Bauer N., Horváth L., Zombori P.: Magyar Szemorvostársaság Vándorgyűlése. 1987. — 2. Brooser G., Gál Zs. : Szemészet, 98, 61 (1961). — 3. Ciurlo, G., Rossi, P. L., Suetta, G.: Minerva oftal. 20, 181 (1978). — 4. Förster, R. F.: Kiin. МЫ. Augenheilk. 1869 óit. lásd Brooser és Gál. — 5. Gál J.: Előadás. Szemészet Szakcsoport. 1958. — 6. Hylkema, B. S.: Acta Ophthal. (Kbh) 20, 181 (1942). — 7. Kahán Á., Oláh J.: Szemészet, 90, 1 (1953). — 8. Kleberger, E.: Cocum. Ophthal. 15, 226 (1961). — 9. Miles, P. W. : Amer. J. Ophthal. 33, 1069 (1950). — 10. Phillips, G. : Brain 56, 464 (1933). — 11. Raninen, A., Rovamo, J.: Vision Res. 26, 1249 (1986). 12. Riddell, L. : Brit. J. Ophthal. 20, 385 (1936). — 13. Rovamo, J., Raninen, A. : Vision Res. 24, 1127 (1984). — 14. Rupp: Über die Dauer der Nachempfindung auf den seitlichen Teilen der Netzhaut. Inaug.-Diss. Königsberg. 1869 cit. Lohmann W.: Graefes Arch. Ophthal. 68, 395 (1908). — 15. Szabó Gy. : Klin. Mbl. Augenheilk. 137, 170 (1960). — 16. Zingirian M. : Szóbeli közlés. 1987. 109
