Szemészet, 1987 (124. évfolyam, 1-4. szám)
1987 / 2. szám
2. Másfajta kísérletsorozatunk során nyulak episclerájára a limbustól 2—6 milliméter távolságra 0,03 mm vastag műanyag lapból kiképzett, kb. 4 mm belső átmérőjű „kalapot” helyeztünk, melyet a karimájánál gondosan az ínhártyához ragasztottunk Eastman 910 ragasztóval. A kidomborodó térbe kb. 0,01 ml 10%-os fluoreszceint injekcióztunk, majd e rést is leragasztottuk. Ily módon akartuk elérni, hogy az így képzett tartályból a festékanyag csak az ínhártyán keresztül távozhasson. Ez lényegében sikerült, bár 5—8 perc múlva enyhe elszíneződést észleltünk a környező ínhártya felszínén is jeléül annak, hogy igen kevés fluoreszcein átszivároghatott a leragasztott karima és a sclera között. Mértük azt az időtartamot (Maurice-féle objektív fluorométerrel; 1963), mely eltelt a festéknek a tartályba juttatása és azon időpont között, mikor a csarnokvízben legalább 1 /íg/'ml festékanyagnak megfelelő fluoreszcencia észlelhető (5 kísérlet). 3. Mértük fluoreszceinnek az ínhártyán keresztül való diffúziós képességét (K) Maurice-kamra (1972) és leölt marhákból frissiben kivett szemek ínhártyájának felhasználásával egy, általunk már közölt módszerrel (Polgár; 1977). Eredmények 1. A fluoreszcein 3 órával az intravitrealis injekciója után az üvegtest központi részéből már olyan mértékben szétdiffundált, hogy a körülbelüli equilibrium beálltát állapíthattuk meg. Az üvegtest különböző helyeiből nyert mintában mért fluoreszcencia különbsége nem haladta meg a 8%-ot. Ugyanez a különbség a továbbiakban fokozódott és a 6. órában 17%-ot ért el. Az elülső (e) és a hátulsó (h) üvegtest részek fluoreszcein tartalma között nem kaptunk számottevő rülönbséget, de határozott koncentráció csökkenést mérhettünk centrális (c) -*■ felszínes (f) irányban (1. táblázat). Tekintettel kísérleti módszerünkre, eredményeinkből csak következtetni lehet olyan lényeges jellemzőkre, mint pl. a fluokeszceinnek az üvegtestből való eliminációja (Kv) és az üvegtestben a festék koncentráció feleződési ideje (t50). Következtetésünk alapján az üvegtestből a fluoreszcein Kv = kb. 0,2/óra és a feleződési idő, t50 = kb. 4 óra, mely értékek jól egyeznek más módszerrel nyert kísérleti eredményekkel (Kitano, 1986). I. táblázat Fluoreszcein viszonylagos (%) eloszlása nyulak üvegtest jenek felszínes (f), centrálisabb (c), elülső (e), illetve hátulsó (h) részében a festék beadása után. 20 yl 1%-os oldat 1. óra 2. óra 3. óra 4. óra ce 98+13 85+14 72+17 58+15 eh 100+12 85+16 74 + 13 66+19 fe 92+11 77 + 14 64+16 49 + 20 fh 96+10 80+15 68+17 56+ 14 II. táblázat FITC-dextrán vit tzonylagos (%) eloszlása nyulak üvegtestjében a festék beadása után 20 fd 10%-os oldat 12. óra 16. óra 20. óra 36. óra ce 100+11 96+17 91 + 15 80+17 eh 99+11 96+13 94+16 83 + 14 fe 96+15 92 + 15 87+19 74 + 9 fh 94+18 94+10 95+19 90+12 72
