Szemészet, 1987 (124. évfolyam, 1-4. szám)
1987 / 4. szám
nyomású (IPPR) és intermittáló gépi lélegeztetésben (IMV) is részesült. A születés után már észlelt agyvérzés szövődményeként 3 hónapos korában posthaemorrhagiás hydrocephalus alakult ki, amely miatt idegsebészeti műtét is történt. Szemészeti lelete: 4 hetes korban mindkét oldalon sápadt, anaemiás szemfenéki képet észleltünk, alig kivehető és csak a Z 1-ben lévő erekkel. Három hétig a szemfenók állapota nem változott. 8 hetes korban mindkét oldalon az iriserek tágulata (B), pupillamerevség (C) tüneteit észleltük. A bal üvegtestben borússág (D) lépett fel, és a Z 1-ben tágult, kanyargós ereket (A) találtunk. A Z 1 határán csaknem körkörös, temporal felé nyitott, a centrum felé homorú extraretinalis magas taréj alakult ki, legkifejezettebben nasalisan, ahol extraretinalis érburjánzás is kifejlődött (2. ábra). A csecsemő általános állapota miatt szemészeti kezelés nem történt. Az idegsebészeti műtétet követően 16 hetes korában vizsgáltuk ismét. Kétoldali üvegtesti bevérzést és részleges tractiós retinaleválást találtunk mindkét oldalon. A Z 1-en kívül ereket nem láttunk. A retinaleválás három hét alatt teljessé vált és RLF V fokozat alakult ki. Állapota azóta változatlan. 3. eset: K. A. leány 1986. febr. 25-én, a 33. gestatiós héten, sectio caesareaval, 1470 g súllyal született. Az Apgar érték 8—9 volt. Terhességi toxaemia és eklampsia miatt indukált szülés volt. Gyermekgyógyászati statusából még a hypocalcaemia (1,8 /ítnol) emelhető ki. Szemészeti lelete: 3 hetes korban mindkét oldalt centrális üvegtesti vérzés (D). A szemfenéki ereződés csak a Z 1-ben, az erek tágultak, kanyargósak (A). Fundusszerte számtalan apró preretinalis, retinalis vérzés (E) volt. Két hónapig a szemfenék állapota nem változott. All. héten az iriserek tágulatát (B) és pupillamerevséget (C) észleltünk. Jobb oldalon az üvegtesti vérzés mennyisége fokozódott, és nasalisan alul részleges retrolentalis membránhoz rögzülő tractiós retinaleválás, a papilla körül pigmentes demarkációs vonal alakult ki. A bal szemfenéken temporalisan alul a Z 1 határán magas taréj, extraretinalis proliferatio, vérzések és körülírt retinaleválás alakult ki (3. ábra). 12 hetes korban a jobb szemen körkörös transscleralis kryopexia, a bal 3. ábra. 3. eset szemfenéki sémás rajza 11 hetes életkorban. A bal oldalon jelzett műtét 12 hetes korban történt szemen ezenkívül temporalisan episcleralis szilikon szivaccsal bedomborítás történt. Az utolsó ellenőrzés 11 hónapos korban történt. A jobb szemfenéken nasalis-alsó részleges falciformis retinaleválást, ectopiás maculát, a bal szemfenéken a bedomborítástól centrálisán normális anatómiai viszonyokat találtunk. Mindkét oldalon csaknem összefolyó, az aequatorig terjedő chorioretinalis hegesedés volt. A bal szem jól fixál, a jobb szem konvergens kancsal állásban. 4. eset: S. Zs. leány 1986. aug. 21-én, a 32. gestatiós héten, bizonytalan idejű idő előtt1 burokrepedést követően, spontán, 1850 g súllyal született. Az Apgar-érték 9—10 volt- Az anya a szülést megelőzően egy napig eklampsiás állapotban volt. A csecsemő a 20. életnapig throinocytopeniás vérzékenységben szenvedett. Szemészeti lelete: 3 hetes korban szemfenéki ereződést csak a Z 1-ben észleltünk, proliferatio nem volt. 1 hét múlva a jobb szemfenéken temporalisan felül nagy pre-102
