Szemészet, 1987 (124. évfolyam, 1-4. szám)

1987 / 3. szám

alkalikus foszfatáz értékek szintén magasabbak a normálisnál. Az elülső szeg­mentum metasztatikus kalcifikációjának ábrázolásával arra a tapasztalatunkra szeretnénk rámutatni, hogy a cornea és conjunctiva meszesedése nem halad párhuzamosan ugyanazon szemeken (de ugyanazon beteg mindkét szemén az elváltozások csaknem mindig azonos fokúak). Kifejezett és maximális cornea­­elváltozások mellett gyakran találunk negatív agy minimális mértékben pozitív conjunctiva leletet réslámpával. A ROD súlyosságával a corneaelváltozások szoros korrelációt mutatnak, míg a conjunctivaelváltozások mértéke gyakran lényegesen eltér mind a ROD, mind pedig a corneaelváltozások mértékétől. Egy 21 éves, kifejezett periartikuláris metasztatikus kalcifikációt mutató fiatalember jobb kezéről készült képet mutat a 4. ábra. Ugyanezen beteg mind­két corneájában igen kifejezett meszesedést találtunk, cunjunctivája negatív. Megbeszélés Amióta Cogan és mtsai 1948-ban elsőként számoltak be krónikus veseelégte­lenségben szenvedő hiperkalcémiás betegek corneájában és conjunctivájában megjelenő szemcsés depozitumokról — és azokat egyértelműen az emelkedett szérum-kalcium szinttel hozták összefüggésbe —, világszerte számos közle­mény jelent meg, melyek ezen elváltozások kialakulásának mechanizmusával, azok kémiai összetételével, gyakoriságával és klinikai jelentőségével foglal­koznak. A jellegzetes szemcsés lerakódások mindig a szemrés területében helyezked­nek el, temporálisan és nazálisán, a limbus közelében. A kezdetben csak elszór­tan mutatkozó szemcsék idővel megszaporodva, a conjunctivában szabálytalan szigetek formájában, a corneában összefüggő, rövidebb-hosszabb vertikális helyzetű ívek formájában csoportosulnak, utóbbiak esetében általában keskeny tiszta területet hagyva a limbus szélén. A mészszemcsék kicsapódásának feltételezett oka az, hogy a cornea és con­junctiva C02-tartalma a nyitott szemrés területében alacsony, a pH magasabb, így a nagyobb kalcium-foszfor szorzat mellett a kalciumfoszfát kristályok (hisztokémiai vizsgálattal Ca hydroxyapatit) kicsapódnak (Berlyne és Shaw 1967, Berkow és mtsai 1968, Porter és Crornbie 1973). A corneaszemcsék főleg a Bowman-hártyában helyezkednek el, de előfordulnak a bazális epitélsejtekben és a stromafelszínek rétegeiben is (Rodriguez-Caballero 1973). A conjunctiva­­szemcsék szubepitéliálisak (Parfitt és Chir 1976). A szerzők többsége a cornea- és conjunctiva depozitumok kialakulásában a szérum-kalcium szintnél nagyobb jelentőséget tulajdonít a szérum-foszfor érték (Berlyne és Shaw 1967, Ardouin és mtsai 1977, Sverak és mtsai 1984) és a kalcium-foszfor szorzat (Newesely és Hayek 1963, Berlyne 1968, Schumacher és Scheler 1969, Graaf és mtsai 1980) emelkedésének. Fenti szerzőkkel ellentétben Emmerich és mtsai (1986) a mészszemcsék meg­jelenését és kiterjedését csak a krónikus hemodialízis megkezdése óta eltelt idő­vel tudták összefüggésbe hozni. Porter és Crombie (1973), valamint Bettelheim és mtsai (1979) a szemrés terü­letében megjelenő kalcifikációkat a szekunder hyperparathyreosis következ­ményének tartják. Ezt támasztják alá Farkas és Széli (1985), akik emelkedett FTH -szintet mutató hemodializált betegek réslámpavizsgálata során kifeje­zett cornea- és conjunctivameszesedést találtak. A cornea és conjunctiva szemcsés lerakódásai (valamint az egyéb helyeken mutatkozó metasztatikus kalcifikációk) az alkalikus foszfatázszint emelkedésé­vel együtt szoros korrelációt mutatnak a ROD súlyosságával (Hanselmeyer 153

Next

/
Oldalképek
Tartalom