Szemészet, 1986 (123. évfolyam, 1-4. szám)
1986 / 1. szám
hogy minden a legnagyobb rendben menjen. Fontosabbnak tartotta munkatársait szellemileg irányítani, mint egymaga sok részletmunkát vállalni. Általában tartózkodó, de nem zárkózott volt. Az ún. „három lépés” távolság magától értetődött. Jogos büszkeségét csak rosszindulattal lehet gőgösnek ítélni. Adott körülmények között tudott bensőséges, intim hangot is megütni és elfogadni. Ne tagadjuk, hangulata nem ritkán befolyásolta, hisz „érző” ember volt. Engedehnet kérek, ha e falak között nem tudom elhallgatni, nem pejoretive, hogy indítója: Mestere talán egy életen át a percnyi pontosságnak, a tennivalók menetrendszerű teljesítésének megszállottja volt. A genius loci Imre Józsefet e vonatkozásban nem tudta magával ragadni. Tudományos munkásságát tükröző közleményeinek kronologikus sora nyomtatásban fellelhető. Korabeli illetékes kritikusnak hivatalos felszólításra róla adott véleményéből idézem: „A genialitás kétségtelen jeleit mutatja, de emellett rapszódikus. Valamely témáról igen érdekes előadást tart, melyben sok gondolat van, de annak kidolgozására már nem fordít elég időt, néha nem is publikálja”. Sajnos volt ebben valamelyes igazság, de úgy fogalmaznám, hogy dús szellemi tevékenysége, gondolatainak bősége volt inkább az oka az említett véleménynek. Végeredményben ezek a gondolat-szikrák nem maradtak meddőek, mert a hazai vagy külföldi kutatók a szálakat tovább szőve az ötletet megtermékenyítették. Számtalan kisebb, mindig újat mondó közleményén kívül néhány, mai napig is világszerte alapvetőnek elismert, haláláig dédelgetett, tökéletesített művét említem. 1919-ben elsőként közölt önálló megállapítása, hogy az endokrin mirigyrendszer működése és annak változásai a szem belső nyomását befolyásolják. Megfigyelései és kutatásai eredményét folyamatosan — idegen nyelveken is — élete végéig közölte. Hasonlóképpen évtizedeken át nem hagyta cserben a szemhéj- és arcplasztikát, nevével jelölt íves bőrlebenyes műtétét. Rajztehetsége e téren kifejezetten érvényesült. Ábrákkal bőségesen illusztrált atlaszai francia, német, angol nyelven is megjelentek. Thiel professzor 4 kötetes német nyelvű szemészeti műtéttanában a szemhéj műtétek fejezetét több mint száz oldalon ő írta. ö volt az egyetlen nem-német szerzője ennek a műtéttannak. A gyakran vaksághoz vezető ablatio retinae Gonin által forradalmasított oki kezelésének útján Imre tovább haladva az eredményeket hatásosan megjavította. Nem utolsó helyre tartozik, hogy a szaruhártya átültetést meghonosította hazánkban. Már a harmincas években sorozatosan végezte ezt a vakságra ítélt szemek látását javító műtétet. Klinikai és histológiai tapasztalatait német kiadásban megjelent monográfiában gyűjtötte össze. A külföldi kongresszusoknak ismert résztvevője, előadója vagy referense volt. 1923-ban az Egyesült Államokban meghívásra hét előadást tartott. 1926-ban a Clevelandi Szemklinikán 44 órás műtéttani előadássorozaton műtéti eljárásait ismertette. Idehaza, felkért tudományos vagy orvosi ünnepi előadásra nagy gonddal készült fel. így pl. 1943-ban az Orvosegyesületben Balassa-előadás, Semmelweis évfordulón előadás, a Magyar Orvosi Könyvkiadó ünnepi ülésén és másutt. Járta és látta a világot. Szabadgondolkodó, szókimondó volt. Kontinensekben gondolkodott, de világnézete gyújtópontjában az ember állt. A világot átfogó humanitárius Rotary Clubnak, mely a legkülönbözőbb foglalkozású és rendű tagokat tartotta számon, magyarországi képviseletét látta el. A Rotary Club célkitűzésének jellemzésére elég, ha annyit mondok: Imre József utóda Entz Béla a kórbonctan kiváló professzora lett (sapienti sat). Napi politikával 3
