Szemészet, 1986 (123. évfolyam, 1-4. szám)
1986 / 1. szám
3. ábra. Az oestrus ovis képe (lágyabb kép) alkalommal találtunk és igazoltunk OE eseteket, melyeket szintén oestrus ovis okozott. Minden betegünk meleg, poros helyen dolgozott, egyikük foglalkozása juhász. A lárvák eltávolítása után enyhe dezinficiens oldattal átmostuk a kötőhártyazsákot, néhány napos tetrán vagy neomycin cseppentéssel betegeink panasz- illetve tünetmentessé váltak. Az oestrus ovis lárvája az I. stádiumban kb. 1 mm hosszú és 0,3 mm átmérőjű, szürkésfehér színű, igen élénken mozog, jellegzetessége az ún. fejgaratváz és az erős mandibuláris horgok, amelyekkel képes a szaruhártyába kapaszkodni (amikor eltávolításuk már jóval nehezebb). Ábráinkon ezen tulajdonságok jól megfigyelhetők. Három OE-esetünk ismertetését azért tartjuk fontosnak, mert elképzelhető, hogy a légyfaj bizonyos periódusokban jelentkezik, vagy szaporább, így számolni kell előfordulásával, továbbá a hygiénés viszonyaink elégtelenségére is felhívja a figyelmet. Ezúton mondunk köszönetét Várnai Ferenc professzor úrnak tanácsaiért, Erdős Gyula tudományos főmunkatársnak és Repkény Istvánnénak segítségükért a lárva azonosításában. IRODALOM: 1. A. Kreiker Graef: Arch. f. Ophthalm. 127, 645 (1931). — 2. Makara Gy., Mihályfi F.: Rovarok és betegségek. Magyar Orvosi Könyvkiadó Társ. Bp. 1943. 305—313. — 3. B. Pelláthy: Ophthalmologica 115, 188 (1948). — 4. Sztankayné Gulyás M., Remenár L.: Szemészet 91, 133 (1954). — 5. Sziklai A. : Szemészet 98, 242 (1961). — 6. Boér I. : Szemészet 102, 109 (1965). — 7. Szabó Gy. : Szemészet 104, 214 (1967). — 8. Zs. Kozma: Kiin. МЫ. Augenheilk. 168, 258 (1976). — 9. Kiss К., Nagy I. : Megyei XIX. Orvos és Gyógyszerész Napok Szolnok, 1977. okt. 6—8. 102. old. — 10. I. Hatvani: Kiin. МЫ. Augenheilk. 172, 783 (1978). Ф p e ч к а Э., К и ш ш Г., О л а М.: О случаях наружного офтальмомиаза F г e с s к а Е., Kiss G., Oláh M.: On our cases of Ophthalmomyiasis externa É. Frecska, G. Kiss und M. Oláh: Ophthalmomyiasis externa im eigenen Krankengut 41
