Szemészet, 1986 (123. évfolyam, 1-4. szám)

1986 / 1. szám

Szemészet 123. 42—4<>. 1981». Siklós város tanácsa kórház-rendelőintézetének (igazgató-főorvos: Horváth Lajos) közleménye Az amblyopia kezelése atropinozással LÍTAIGYÖRGY Az amblyopia F. H. Adler definíciója szerint: hiányos látás nyilvánvalóan kóros ok nélkül. Ez a meghatározás azonban csak akkor igaz, ha magát a szem­golyót vizsgáljuk, mert tiszta törőközegeket, ép retinát és olyan mértékű refrakciós eltérést találunk, amelyet könnyű lenne korrigálni, azonban épp ez nem lehetséges, még a törőerő tökéletes ismeretében sem. A rossz látásélességet előidéző kóros ok élettani hátterét azonban többé-kevésbé ismerjük. Tudjuk, hogy az ideghártyára vetülő kép, még ha jó minőségű is, valamely ok folytán nem jut az agykéregbe, pontosabban a látóközpontba, vagy az idekerült inger­sorozat nem dekódolódik megfelelő minőségben. Az area parastriata és a pe­­ristriata nem tudja kellőképp feldolgozni, társítani, és az asszociációs pályák nem tudatosítják kellő mértékben e károsodott ingersorozatot. Az okok között szerepel centrifugális gátlás a szenzoros részről és motoros diszfunkció az alak­­látáshoz szükséges apró szemmozgások vezérlése részéről [1]. Az amblyopia kezelésének az a lényege, hogy a jó szem funkcióját úgy csök­kentsük, hogy az az amlyop szem funkciójának színvonala alá kerüljön. A jó szemet átmenetileg nagyobb mértékben kell tompalátóvá tennünk, mint az ellenoldalit. Ezáltal az agyközpontokat olyan döntésre kényszerítjük, hogy most már a relatíve jobb, eredetileg amblyopnak diagnosztizált szemből kell az információt elfogadnia. így elindul egy olyan folyamat, amely az eddigi gátlást oldani, az area striatába befutó ingerimpulzusokat tökéletesebben dekó­dolni igyekszik. Mivel ez most az agyba befutó, jobban értékelhető információ­­áradat, az area para- és a peristriata is minőségileg jobb feldolgozásra képes, minőségileg jobb impulzusok kerülnek az asszociációs pályákba és a szemmoz­gást vezérlő motorika is jobbá válik. Az amblyop szem javulni kezd. Az amblyopia kezelésében használatos módszerek közül a legelterjedtebbek: a jó szem takarása, a jó szembe való atropin cseppentés, az euthyscopos keze­lés, a maculaingerlés, a jó szem túlkorrekciója, a jó szem üvegének celofán­papírral történő letakarása, a penalisatio stb. Mindegyik módszernek megvan­nak a maga indikációi, néha több módszert kell kombinálni. Kórházunk gyer­mekszemészeti szakrendelésén az amblyopia kezelésére fő kezelési módként az atropincseppentést alkalmaztuk kúraszerűen, ennek eredményeiről szeretnék az alábbiakban beszámolni. A jó szem atropinozása régóta ismert módszer az amblyopia kezelésében [2, 3, 4, 5, 6, 7, 8]. Eleinte csak néhány kisgyermeknél és olyan nagyobbaknál alkalmaztuk, akik a takarást nem tűrték, és maguk a szülők kérték, nincs-e valamilyen más módszer a jobb látás elérésére, mint a takarás ? Tapasztala­taink jók voltak, ezért egyre több gyermeknél vezettük be, végül rendszeresen alkalmaztuk. Az atropin kitágítja a pupillát és bénítja az alkalmazkodást. Tág pupilla ese­tén csökken a visus, az alakfelismerés és a színfelismerési képesség [9]. Ha az al­kalmazkodás bénult, minél közelebbi tárgyat néz a gyermek, annál csökken­­tebb a látásélesség és rosszabb az alakfelismerés képessége. A jó szem atropino­zásának a következő előnyei vannak: 42

Next

/
Oldalképek
Tartalom