Szemészet, 1985 (122. évfolyam, 1-4. szám)
1985 / 3. szám
Szemészei I'fi. 183—183. 1985, Az Orvostovábbképző Intézet Szemklinikájának (igazgató: Brooser Gélbor egyetemi tanár) közleménye A koraszülöttek retinopathiájának klinikai tünetei és osztályozása* HATVANI ISTVÁN A koraszülöttek szemlencséje mögött kifejlődő kötőszövet szaporulatot Terry [17] előzetes közleményében még úgy véleményezte, hogy az, az embrionális üvegtest erezett struktúrájának maradványa, vagy az ugyancsak embrionális képlet, a tunica vasculosa lentis túlnövekedésének következménye. Az általa alkalmazott retrolentalis fibroplasia elnevezést világszerte elfogadták. Később az Owens szerzőpár [11] mutatott rá, hogy a kórkép kialakulásáért nem a kórosan átalakult, vagy megmaradt embrionális képletek, hanem a retina abnormális érelváltozásai felelősek. Az évtizedek óta tartó folyamatos erőfeszítések ellenére ez, a sok tekintetben még ma is tisztázatlan, világszerte növekvő gyakoriságú [1, 10, 13, 16], multifaktorialis eredetűnek tartott megbetegedés elsősorban az igen kis születési súlyú újszülötteket veszélyezteti [7, 8, 10, 13. 15]. A .Reese-féle eredeti osztályozást [14] követően a betegség akut fázisával kapcsolatos ismereteinket számos szerző egy-egy új adattal egészítette ki, illetve módosította. Bár az így kialakult klinikai kép részletekben gazdagabb lett, ugyanakkor az egységes szemlélet gátját is jelentette. 1984-ben 11 országból a téma 23 szakértője új klasszifikáció kidolgozására vállalkozott [18]. Tekintettel arra, hogy hazánkban a koraszülöttek előfordulási aránya 10% körül van, várható, hogy a régebben aktív retrolentalis fibroplasiának, ma már Heath [5] után retinopathy of prematurity-nek (ROP) nevezett kórképpel kapcsolatos gondok fokozódnak. Az újabb magyar nyelvű közlemények adataiból kitűnik, hogy nálunk a Patz-féle osztályozás [12] terjedt el [2, 6]. Szükségesnek látszik, hogy a további adatfeldolgozás és dokumentáció érdekében a ROP legújabb nemzetközi osztályozásának főbb vonásait, — az új szempontokat hangsúlyozva — e helyen is ismertessük. A koraszülöttek fundusáról készült felvételeinkkel azokat az elváltozásokat szeretném bemutatni, melyek döntő jelentőségűek a megfigyelés és az aktív beavatkozás idejének kiválasztása szempontjából. A Debrecenben bevezetett vizsgálati módszer leírásának az a célja, hogy a ROP-al foglalkozók munkáját megkönnyítse. A vizsgálat módszere A vizsgálat technikai kivitelezéséhez speciális „colibri” terpesztő használata előnyös, de bármely más módszer is alkalmazható. A terpesztővel történő manipuláció és a koraszülött fejének billentése — az „alvósbaba” jelenség kihasználása — a retina széli részeit is könnyen látható helyzetbe hozza. Az indirekt binoculáris ophthalmoscop + 30.0 D-ás convex lencsével feltétlenül hasznos, de nemkizárólagos feltétele az eredményes vizsgálatnak. A szűrés optimális hatásfoka direkt tükrözéssel azonban nem érhető el. Külön gond a pupilla maximális tágítása. Jól bevált a 10 ml Cyclopent vagy Mydrum oldathoz adott 10—20 csepp 10%-os phenylephrin keverékének félórán belül kétszeri cseppentése. A 2,5%-os phenylephrin használata már mellékhatás veszélyét rejti magába [9]. Meg kell jegyezni, hogyha mégsem tudjuk a pupillát megfelelően kitágítani akkor segít a sclera üvegpálcával történő bedomborítása. Az első szűrés ideje és a további ellenőrzés gyakorisága a vizsgáló érdeklődésétől és gyakorlatától is függ. Korai szemtükrözés esetén a bizonytalanság egyik forrása lehet az éretlenség jeleinek helytelen értékelése. Az ezzel kapcsolatos nehézségek már kevésbé zavarónk, ezért a tévedés lehetősége is csökken, ha — általános szokás szerint — az első vizsgálat a születés után egy hónappal történik. Természetes, hogy a koraszülöttek gestatiós ideje sem hagyható figyelmen kívül. A koraszülöttek szemében látható egyéb, esetleg * Alberth Béla egyetemi tanár 60. születésnapjára 183
