Szemészet, 1985 (122. évfolyam, 1-4. szám)
1985 / 3. szám
a szülési traumával összefüggő elváltozások besorolása is nehéz feladat. A vizsgáló részéről nagy türelemre és megfelelő gyakorlatra van szükség ahhoz, hogy ki tudja választani azokat a koraszülötteket, akik valóban ROP-ban betegedtek meg. Annak eldöntése sem könnyű, hogy ROP esetén mikor számíthatunk spontán gyógyulásra. Ismeretes, hogy a ROP I,-—-II. fokozata 90—95%-ban kezelés nélkül is visszafejlődhet [4] a korai beavatkozás tehát felesleges. A III—IV. fokozat viszont már maradandó látáscsökkenéshez vezethet. A ROP új osztályozása A ROP fokozatainak új felosztása abban különbözik az előzőektől, hogy segítségével a betegség két olyan paraméterét is meghatározhatjuk, melyek a korábbi szempontok között nem szerepeltek. Ezek: a betegség lokalizációja és kiterjedése. Lokalizáció Tekintettel arra, hogy a betegség lokalizációja nagyon eltérő lehet, az új osztályozás alkotói három zónát különböztettek meg a retinán. Mindegyik zóna centruma a papilla közepe. Erre az új sémára azért esett a választás, mert az erek fejlődése normálisan is a papilla felől halad az ora serrata felé. Az első két zóna a papilla centruma és a nasalis ora serrata közötti távolságnak megfelelő sugárral rajzolható kör mögött húzódik. I. zóna A hátsó póluson rajzolható azon kör mögött helyezkedik el, melynek sugara a papilla közepétől a foveáig terjed; következésképpen minden meridiánban egv 60°-os ívnek felel meg. II. zóna Az I. zóna szélétől nasalisan az óra serrataig, temporalisan pedig az aequatorig terjedő gyűrű. Mivel temporalisan anatómiai képlet nem ad támpontot, itt elég nehéz körülhatárolni. III. zóna Az a megmaradt retinasáv, amely a II. zónán kívül esik. A ROP-ra jellemző elváltozásokat ezen a sarló formájú területen látjuk leggyakrabban. Az észlelt tünetek irányát az óra számlapjának megfelelően úgy jelöljük, hogy a 3A pozíció a jobb szemen nasalisan, a bal szemen temporalisan legyen. A ROP fokozatai I. fokozat: demarkációs vonal [Flynn, 3] Ez a vonal vékony, relatíve lapos, de határozottan látható, az erezetlen perifériát határolja el a már erezett retinától. Szabálytalan, árkádszerűen egymásba torkoló érágak vezetnek hozzá. Jellemzője még, hogy a retina síkjából nem emelkedik ki, színe fehér. A demarkációs vonal nélkül észlelhető finomabb érelváltozások változatosak lehetnek, azonban önmagukban nem elegendőek a ROP kórisméjének megállapításához. II. fokozat: peremképződés a retinán Amint a demarkációs vonal fokozatosan növekszik, szélesebbé és magasabbá válik, úgy határolódik el a peremszerűen a retinától. Ez a perem fehér, vagy rózsaszínű lehet; a hozzá futó erek kissé elemelkedhetnek a retina síkjától. A perem mögött néha újdonképződött erekből álló bojtszerű képletek láthatók. Ezek az elváltozások még nem minősíthetők fibrovascularis növedéknek, amely a III. fokozatra jellemző. III. fokozat: peremképződés extraretinalis fibrovascularis proliferációval. A fibrovascularis proliferáció három jellegzetes helyen jelenhet meg. Előfordulhat közvetlenül a perem széle mentén, azon jól látható egyenetlenséget okozva; a perem mögött (esetenként úgy tűnik, hogy nem függ össze vele); az üvegtest felé a retina síkjára merőlegesen növekvő formában. Ebben a fokozatban a fibrovascularis növedéknek legalább egyik, vagy mindhárom változata észlelhető. IV. fokozat: ablatio retinae és a III. fokozat elváltozásai. A leválás lehet exsudativ, trakciós vagy kevert formájú. A valódi leválás megállapításához többszöri vizsgálat szükséges, mivel az üvegtest borús lehet. Itt újra érdemes hangsúlyozni, hogy a retina síkja elé emelkedő erek, melyek a perem tetejéhez húzódnak, önmagukban nem jelentenek ablatiót. A különböző fokozatokra jellemző szemfenéki képek az 1—8. ábrákon láthatók. 184
