Szemészet, 1985 (122. évfolyam, 1-4. szám)
1985 / 3. szám
— az érhártyavérzés lehetősége is nő. Végül is az ideghártyaszakadás elzárása szinte lehetetlen. ■—- A retinaleválás megoldása azért sem sikeres, mert ablatio chorioideae mellett végzett ilyen operációk masszív periretinális proliferációhoz vezetnek. Freyler [7] arra is utal, hogy a chorioidea öedemája lényegében ugyanezekkel a veszélyekkel fenyeget. Echographiával ez az elváltozás is diagnosztizálható [3]. Ezek alapján a vitreoretinális beavatkozással a chorioidea visszafekvéséig ajánlatos várni. Az uvea állapotának megítélése viszont az ultrahangdiagnosztikát és az esetek echographiai követését igényli [7, 20]. Vitreoretinális műtétek kapcsán keletkezhetnek olyan chorioidea ablatiók, melyek a subretinális térbe törnek, majd a retina defektusán keresztül az üvegtestbe lépnek [7]. Ilyen esetben is az echographiai vizsgálat alapján dőlhet el újabb beavatkozás szükségessége és időpontja. Az echographia befolyásolhatja a műtét nemének megválasztását is. Uveális effúziós syndromában Schepens és Broclchurst [20] az eseteik 30%-ában tapasztaltak chorioidealeválást. Gass és mtsai [8] 17-ből 13 szemen (76%) fedezték fel az elváltozást. Véleményünk szerint ezt a magasabb arányt az ultrahangdiagnosztika alkalmazása eredményezte. Ebben a betegségben a chorioidea öedemája is fontos diagnosztikus jel. A biometria során az ilyen szemek tengelye relatíve rövidebbnek bizonyul. A syndroma okának a vénás elfolyás krónikus akadályozottságát tekintik. A retina ilyenkor jellemző leválása miatt végzett műtétek azért eredménytelenek, mert csak az alapbajt fokozzák [8, 20]. Zaubermann [26] kísérleteiben, nyúlszemeken megállapította, hogy legalább két vena vorticosa lekötése chorioidea vérbőséget, leválást okoz. Megnő a szemnyomás és a csarnok megnyitásával expulzív vérzést lehet provokálni. Azt a következtetést vonta le, hogy hirtelen szemnyomás emelkedéskor a chorioidea congestiojára is gondolni kell és bulbusmegnyitó műtétet ennek megfelelő óvatossággal végezzünk. A preoperatív echographia ebben az esetben is segít a baj felismerésében. A choriodea különböző okokból létrejött, eltérő mértékű leválásai, mint láttuk, jelentősen befolyásolhatják a vitreoretinális beavatkozások sikerét, a szem, illetve betegünk sorsát. Az uveális komplikációk felismerése azonban az üvegtest állapota vagy az együttes retinaleválás miatt hagyományos eszközökkel gyakran lehetélén. Az elváltozást az echographiával tudjuk felismerni. Az érhártyaleválások akusztikai vizsgálata során szerzett tapasztalatunk és irodalmi adatok aláhúzzák korábbi véleményünket a vitreoretinális beavatkozások kapcsán végzett ultrahangdiagnosztikai vizsgálatok jelentőségéről [14]. Eszerint az echographia segít az operálandó esetek kiválasztásában, a műtét fajtájának, időpontjának és menetének meghatározásában és a postoperativ állapot megítélésében. összefoglalás A chorioidea ablatiója jelentkezhet vitreoretinális beavatkozás előtti, alatti és utáni szövődményként. Az elváltozás a műtét sikerét jelentősen befolyásolhatja, mert miatta lehetetlenné válhat a subretinális folyadék levezetése, a cryocoagulatió nem éri el a retinát, újabb vérzés keletkezhet és fokozódhat maga a komplikáció. Végül is a retina szakadása nem zárható le. A chorioidea ablatiója mellett végzett ablatio retinae ellenes beavatkozás fokozottan hajlamosít masszív periretinális proliferációra is. A szövődmény felismerésében, 150
