Szemészet, 1985 (122. évfolyam, 1-4. szám)

1985 / 1. szám

Tizenkét héttel az operáció után az idegentest reakció intenzitása, kiterje­dése, valamint a szövetek erezettsége tovább csökken. A szöveti reakciót csak fibroblastok képviselik. Az idegentest pórusaiban kötőszöveti növedék benyo­mulása látható (10. ábra). A cornea és a sclera folytonosság hiánya gyógyult, gyulladásos infiltráció nem ismerhető fel. Tizennégy héttel műtét után a teflon csík beültetése után is a sclera elhegese­­dése látható. A beültetett anyag a sclerától elvált, felfelé és temporalis irányban tolódott el, a conjunctiva alatt helyezkedik el. A szaruhártyában és a sclerában nincs gyulladásos beszűrődés. A műanyagot egy granulációs szövetből álló gyűrű veszi körül, melyben sok a fibroblast és jelentős az óriássejtek száma. Az eredetileg sima teflon csík felszíne helyenként durva lett. Ezeken a területe­ken különösen nagy számban vannak fibroblastok és óriássejtek (11. ábra). 11. ábra. Kísérleti állat, Nr. 6, jobb szem. 14 héttel a teflonfólia beépítése után. A granulációs szövet zsugorodott, a teflonfólia helyenként durva lett, ez utóbbi helyeken kifejezett fibroblast proliferáció és számos óriássejt látható. HE, 63 X Megbeszélés Nyulakon végzett klinikai és morphológiai vizsgálatok azt mutatták, hogy a szilikonhab nem alkalmas a trepanatiós nyílás nyitvatartására. A Fronimo­­poulos és mtsainak (1978) módszere szerint készített belső fisztula 4 hét után nem volt működőképes. Ez elsősorban a jelentős idegentest reakció kialakulásá­val magyarázható. Problémát jelent az idegen anyag rögzítése is. Annak elle­nére, hogy a fisztula nyitvatartásának biztosítására beültetett idegen anyagot hét helyen is rögzítettük atraumatikus öltésekkel a sclerához, nem volt lehet­séges a beültetett anyagot a sclerafedél alatt hosszabb ideig megtartani. To­vábbi probléma az idegen anyag elviselhetősége. Különbséget kell tenni az in­fekció és a védekezési reakció között. Biss és Binder [16] jó eredményekről szá­molnak be látóhártya leválás sebészetében a szilikon plombákról, míg Hansel­­mayer és mtsai [8] arra mutatnak rá, hogy szilikonhab plombáknál különösen gyakran kell számolni idült gyulladásos reakció fellépésével. Utóbbi szerzők baktériumokat találtak a szilikonhab pórusaiban olyan esetekben, amikor tűr­­hetetlenségi reakció alakult ki. Kísérleteinkben a beültetendő szilikonhab dara­bokat Gentamicin oldatban tartottuk műtét előtt. Ez jó módszernek látszik, mert eseteinkben nem lépett fel fertőzés. Eredményeink azt mutatják, hogy a szilikonhab-beültetés után az idegentest

Next

/
Oldalképek
Tartalom