Szemészet, 1984 (121. évfolyam, 1-4. szám)
1984-02-01 / 1. szám
mtsai [11] histoplasma chorioiditis után fellépett érújdonképződés photocoagulatióját követően nem találtak szignifikáns különbséget a kezelt és nem kezelt esetek között. Traumás chorioidea ruptura miatt keletkezett subretinalis érújdonképződés sikeres kezeléséről számolt be Hilton [10]. Szenilis maculopathiában a xenon vagy argon laser photocoagulatio válogatott esetekben hatásos lehet (Bonnet [2]). Wise és mtsai [17] egy papilla druzenhez társuló subretinalis érújdonképződés — egy évig követett — sikeres argon laser kezeléséről számolnak be. Xenon photocoagulatióval végzett sikeres roncsolásról az irodalomban nem találtunk adatot. Tapasztalataink szerint a xenon photocoagulatio a hátsó póluson csak óvatosan és a fovea centrálistól távol eső elváltozások kezelésére alkalmas. Az argon laser photocoagulatio a fovea centrálishoz közelebb eső elváltozások kezelését is lehetővé teszi. Klein és mtsai [11] szerint azok az elváltozások kezelhetők, melyek széle a fovea centrálistól legalább 125 p távolságra helyezkedik el. Ez a távolság körülbelül azonos egy nagy vena papillaszéli átmérőjével. Az utóbbi időben alkalmazott krypton laser (Bird és Grey [1]) a chorioidea elváltozásainak kezelésére jól bevált. Ugyanakkor a maculában levő folyamatok kezelésére is előnyös, mivel vörös fényét a macula sárga pigmentje nem nyeli el, így a nemkívánatos felszíni hőkárosodás a legkevesebbre csökkenthető. összefoglalás A szerző a subretinalis érújdonképződés klinikai jelentőségét, a kórisme és a kezelés lehetőségeit és eredményeit ismerteti. IRODALOM: 1. Bird, A. C., Grey, R. H. B.: Brit. J. Ophthal. 63, 6(i9 (1979). — 2. Bonnet, M.: Arch. Opht. Paris 35, 311 (1975). — 3. Bölcs S.: Szemészet 106, 143 (1969). — 4. Deutman, A. F., Kovács, B.: Am. J. Ophthal. 88, 12 (1979). — 5. Deutman, A. F., Kovács, B. : Int. Ophthalmol, (in press). — 6. Fine, S. L.: Int. Ophthalmol. Clin. 17, 173 (1977). — 7. Francois, J., De Laey, J. J., Cambie, E., Hansenns, M., Victoria- Troncos'), V.: Am. J. Ophthal. 79, 206 (1975). — 8. Frank, R. : Arch. Ophthalmol. 93, 591 (1975). — 9. Gass, J. D. M. : Am. J. Ophthal. 63, 587 (1967). — 10. Hilton, G. F. : Am. J. Ophthal. 79, 997 (1975). —- 11. Klein, M. L., Fine, S. L., Platz, A.: Am. J. Ophthal. 86, 211 (1978). — 12. Meislik, ./., Neldner, К., Reeve, E. B., Ellis, Ph. P. : Can. J. Ophthalmol. 13, 210 (1978). — 13. Sarks, S. H.: Brit. J. Ophthal. 57, 951 (1973). — 14. Slusher, M. M., Weaver, It. G.: Brit. J. Ophthal. 61, 414 (1977). — 15. Szigeti Z., László Zs.: Szemészet 114, 187 (1977). —- 16. Wilkinson, С. P.: Am. J. Ophthal. 81, 104 (1976). — 17. Wise, G. N., Henkind, P., Alterman, M.: Trans. Am. Ophth. Otol. 78, 212 (1974). Б. Ковач: Субретинальное сосудистое новообразование Автор знакомит с клиническим значением и диагнозом субретинального сосудистого новообразования, обсуждает возможности терапии этого заболевания и ее результаты. Kovács В.: Subretinal neovascularisation The clinical importance, the diagnosis, possibilities and results of treatment of subretinal neovascularisation is discussed. B. Kovács: Subretinale Gejäßneubildung Erläutert werden die klinische Bedeutung, die diagnostischen und therapeutischen Möglichkeiten, sowie die Behandlungsergebnisse der subretinalen Gefäßneubildung. 44
