Szemészet, 1984 (121. évfolyam, 1-4. szám)
1984-02-01 / 1. szám
П. Р а ц, Э. Коша, Б. Ковач, А. Сигети, А. Палвёльди: Случай ангиоматоза сетчатки Фон Хиппеля, связанного с гипернефромой Вслед за постановкой диагноза двустороннего ангиоматоза сетчатки у молодой больной, авторы выявили также левостороннюю гипернефрому, которая еще не вызывала жалоб. У больной удалили почку. Далеко зашедшее развитие ангиоматоза сетчатки на левом глазном дне сделало невозможным провести успешную терапию, однако, периферическую ангиому на правом глазу, с хорошо сохранившейся зрительной функцией, смогли закрыть с помощью фотокоагуляции. Rácz Péter, К ó s a Éva, Kovács Bálint, Szigeti András, Pálvölgyi Anna: Von Hippel disease, angiomatosis retinae concurrent with hypernephroma After the diagnosis of a bilateral angiomatosis retinae was established a hypernephroma on the left side was detected which did not cause any symptoms. The affected kidney was removed. The progressed state of the changes on the left eyeground did not allow any successful treatment, but on the right eye with good visual acuity the growth of the tumour on the periphery could be arrested by photocoagulation. P. Rácz, Éva Kosa, В. Kovács, A. Szigeti und Anna Pálvölgyi: Mit Hypernephrom komplizierte von Hippel-Angiomatosis retinae Bei einer jungen Patienten wurde nach Diagnostizierung beidseitiger Angiomatosis retinae ein, noch keine Beschwerden verursachendes, linksseitiges Hypernephrom entdeckt, wonach es zur Entfernung der erkrankten Niere kam. Wegen des fortgeschrittenen Zustands der Angiomatosis retinae des linken Fundus ermöglichte die Anwendung der einen Erfolg versprechenden Therapie nicht, am rechten Auge, mit guter Sehfunktion wurde aber das periphere Angiom mit Photokoagulation verschlossen. К ÖNYYIS M E It T ETÉS T. F. Schlaegel, Ir: Update on Ocular Histoplasmosis. 157 old. Little, Brown and Comp. Boston. 1983. A kötet az 1982-ben Indianapolisban tartott második szemészeti histoplasmosis symposium anyagát tartalmazza. A 12 fejezet 17 szerző munkája, amelyek a következő kérdésekről szólnak: A szemészeti histoplasmosis histopathologiája, immunológiája, a szemfenéki megnyilvánulások különböző formái (beleértve a nem látható chorioiditist), a vörös kripton-lézer, a kék-zöld, argon lézer és a kombinált lézerkezelés hatását, a centrális besugárzás egyesek által javasolt, mások által kontraindikált kérdését, továbbá a corticosteroid kezelés problémáját. Régen ismeretes, hogy a histoplasmosis okozta szemfenéki elváltozások pathogenesise gyakran nehezen tisztázható, nem egyszer rejtve marad. Ebből a könyvből megtudjuk, hogy milyen szemfenéki elváltozások esetén kell gondolni histoplasmosisra, bár a tisztázásban az angiofluorescentia sem szokott segíteni. A kórokozó, amely többnyire a tüdőből szóródik az uveába, a szemből igen ritkán mutatható ki. Ennek a könyvnek különösen most van nagy jelentősége, mert csak a legutóbbi években derült ki, hogy az emberre általában nem pathogen gombák a narcomaniásokon és iszákosokon súlyos, nem egyszer halálos betegséghez vezetnek, mert elpusztulnak bennük azok az ellenanyagok, amelyek az egészséges embereket megkímélik a gombás fertőzésektől. Radnót Magda 39
