Szemészet, 1984 (121. évfolyam, 1-4. szám)
1984-02-01 / 1. szám
Szemészet 1*21. IS—*25. 1984. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. sz. Szemklinika (igazgató: Varga Margit egyetemi tanár) közleménye Argon lézer alkalmazása az ablatio retinae sebészetében VARGA MARGIT és MUCSI GABRIELLA Az ablatio retinae gyógyításának alapvető feltétele a retinában keletkezett lyuk, vagy szakadás lezárása a goninielveknek megfelelően. A különböző lyukelzáró módszerek között különleges helyet foglal el a photocoagulatio. Bevezetése a retina sebészetébe Meyer—Schwickerath nevéhez fűződik, aki 1949-ben megfelelő eszközt szerkesztett és kidolgozta a xenon magas nyomású villanólámpa terápiás alkalmazásának irányelveit. A photocoagulatio lyukelzáró képessége a chorioideában keletkező thermikus hatáson alapszik. Az alkalmazás helyén a pigmenthám elnyeli a fényt, a hő hatására a chorioideában steril gyulladás jön létre, majd hegek keletkeznek, melyek alkalmasak arra, hogy tartós adhaesiót hozzanak létre a levált retina és az alatta levő chorioidea között. Az 1960-as években kezdték megismerni és a szemészetben is alkalmazni a lézer energiát [4, 12, 19, 35]. Különböző lézer eszközök vannak, melyek különböző hullámhosszúságban emittálnak. Kezdetben a vörös fényt kibocsátó, 694, 3 nm hullámhosszúságú rubin lézerrel próbálkoztak. Előnyös tulajdonságai mellett Marshall és Mellerio [20] szövettani vizsgálatokkal kimutatta, hogy chorioidealis góc képződéséhez legalább 50 mJ energiára van szükség, de ez a dózis is az esetek 25%-ában retinalis vérzést okozott. A szemészeti gyakorlatban biztonságosabbnak bizonyult az argon lézer. Hatását előbb nyulakon, majd majmokon tanulmányozták [5, 23, 25, 32], de jó tapasztalatokról számoltak be human retina kóros elváltozásainak kezelésében [14, 18, 36]. Hazánkban az első közlemény argon lézer alkalmazásáról Kovács Bálinttól [17] származik, aki proliferativ diabeteses retinopathiában szerzett tapasztalatairól számolt be. Az argon lézer monochromatikus sugárzás, amely 488—514,5 nm hullámhoszszúságban, tehát a kék és zöld fényben emittál. Funkhäuser [9], Hammer [131 és még sokan mások vizsgálták a sugár fizikai és biológiai tulajdonságait. Kimutatták, hogy a retina és az iris pigmentjének absorptiós maximuma 500— 600 nm, a macula pigmenté 460—490 nm, az artériás haemoglobiné 525— 570 nm közé esik. Így érthető, hogy az argon lézerrel maximális hőhatást lehet elérni célzottan az alkalmazás helyén anélkül, hogy az előtte és mögötte levő struktúrák károsodnának. Másik előnyös tulajdonsága a sugár homocentrikussága. Ezáltal igen kis gócátmérő alkalmazható, amely a maculatáj kezelését is lehetővé teszi. A sugárátmérő 50 ц—2000 p-ig, a teljesítmény 0,06 Watt-tói 3,0 Watt-ig, a besugárzás időtartama 0,02 sec — tetszőleges időtartam között változtatható a kívánt hatás eléréséig. A góc pontos célzását keresőfény biztosítja, melynek átmérője megegyezik a terápiás sugárnyalábbal, energiája azonban annak csak törtrésze. Eredményeink Az argon lézert két és fél éve kezdtük el alkalmazni klinikánkon az ablatio retinae sebészetében. A gócok a szem ellenőrzése mellett helyezhetők el a kívánt helyen, de — mint az egyéb photocoagulatiós eszközök — az argon lézer is csak fekvő retinában alkalmazható. Ezért indikációs területe korlátozott. Eddig összesen 142 esetben végeztünk argon lézer coagulatiót ablatio retinae kezelésére. Eseteinket 3 csoportra osztva tárgyaljuk (I. táblázat). 19
