Szemészet, 1984 (121. évfolyam, 1-4. szám)

1984-08-01 / 3. szám

a kancsalító hibás fénytöréséé, a hypermetropiáé, amely a monoetiológiai tan értelmében egyedül is oka lehet a kancsalság kialakulásának. Ezzel szemben, ha a kancsalság valamennyi formáját tekintjük, nem fogad­ható el az a megfogalmazás, miszerint a hypermetropia a kancsalság egyedüli oka. Hiszen tudjuk, hogy nem minden kancsal hypermetropiás és hogy nem lesz minden hypermetropiás egyén kancsal. Az viszont bizonyítható, hogy a hypermetropia egyedül is kiválthat olyan kompenzációs folyamatot, amelynek eredménye a strabismus convergens concomitans monocularis, vagy alternáló formája. Ha a kancsallá válás folyamatát Bonders tanai szerint vizsgáljuk kiderül, hogy a hypermetropiának sem mindegyik formája képes kancsalságot okozni. Bonders szerint a hypermetropiának három nagyságrendi, de egyben minő­ségi formája különböztethető meg, amelyek a Gullstrand-féle dioptrica megfo­galmazásában az 1. ábra szerint értelmezhetők. A fakultatív hypermetropia esetében (I) a fénytörési hiba kisebb mint a rela­tív accommodatios szélesség pozitív oldala. Ebben az esetben a hypermetropiás fénytörési hiba kompenzálása maradék és nehézség nélkül bekövetkezhet az accommodationak kisfokú, convergentiával még nem járó mértékű, törőerőt fokozó hatása igénybevételével. A fakultatív hypermetropia gyermek esetében nem tekinthető hibás fénytörésnek, mert a később emmetropiássá váló egyének fénytörése kisgyermekkorban 2-től 2,5 dpt hypermetropia. A relatív hypermetropia esetében (II) a relatív accommodatios szélesség pozitív oldala nem elegendő a negatív előjelű fénytörési hiba kompenzálására, R P =-oo - ► R II. R P III. D-B>A, CC 1. ábra. A hypermetropia három formája a dioptrica tükrében A fakultatív (I), a relatív (II) és az abszolút (III) hypermetropia, D—B: a szem fénytörését (a hátsó redukált gyújtótávolság vergenda és a redukált ideghártya távolság vergencia különbségét), esetünkben egyben a hypermetropia fokát jelenti, D JJCC: a pozitív relatív accommodatios szélesség, I)дсс: a teljes alkalmazkodási szélesség, R: punctum remotum (távolpont), P: punctum proximum (közelpont) 158

Next

/
Oldalképek
Tartalom