Szemészet, 1984 (121. évfolyam, 1-4. szám)

1984-08-01 / 3. szám

Szemészei ISI. 151 —l«3. I9S4.

A Pest megyei Tanács Semmelweis Kórház Szemészeti Osztály (osztályvezető főorvos : Vörösmarthy Dániel) közleménye

A kancsalság monoetiológiai tana*

VÖRÖSMARTHY DÁNIEL

Kettest/ Aladár két legnagyobb szakmai öröksége a szemészeti optika és a műtéttan művelése. E területeken mindig élenjáró volt és nemzetközileg is elismert. Különös affinitással és felismerő képességgel rendelkezett az új és a hasznos iránt. Csodálatos érzékkel tudta megragadni a ma már szinte áttekinthetetlen volumenű irodalomban a lényeget és az értéket.

Nevéhez fűződik többek között a Kiin. Mbl. für Augenheilk-ban 1961-ben elindított vita, amelyben síkra szállt Donders — a már 1866-ban közzétett és időközben feledésbe ment — élettani optika tanainak igazságáért, a kancsalság monoetiológiai tanáért.

Már Donders korában közismert volt és ő meg is fogalmazta, hogy a myopia divergens, a hypermetropia convergens kancsalságot okozhat. Donders szerint mindig a refrakciós hiba az elsődleges, a kancsalság csupán következmény. Amint írja: „Jedenfalls ist die Hypermetropie die primäre Anomalie..., Strabismus ist der secundäre Zustand.”.

E megállapítás természetesen csak a kisgyermek-korban kialakuló, concomitáló kancsalságra vonatkozik, amely szemben a priméren veleszületett, vagy más anatómiai okokra visszavezethető formával, szekunder kancsalságnak minősül. E két forma Kettest/ által is mindig hangsúlyozott fő jellemzői:

Primér

(incomitans, paraliticus)

1. veleszületett (feji. rendellenesség részjelensége, vagy trauma, esetleg egyéb betegség következménye) ;

2. a kancsalsági szög a bénult izom / irányába tekintve fokozódik;

3. a primér kancsalsági szög nem egyenlő a szekunderrel;

4. nem befolyásolja a látóélességet;

5. látási funkciók kialakulása után kele_ kezettnél kettőskép van.

Szekunder

(concomitans)

1. kisgyermek-korban alakul ki (nem veleszületett) kancsalsági szög a tekintés irányának változtatásától nem függ, állandó;

3. primér kancsalsági szög egyenlő a szekunderrel:

4. tompalátáshoz vezethet!

5. nincs kettőskép.

157

Közismert, hogy a primér kancsalság a concomitalóhoz képest elenyésző számú. Ezért Kettesy szótárában a kancsalság, mint önálló szemészeti megbetegedés, mindig a refrakciós hiba következményeként kialakult concomitaló kancsalságot jelentette, amelyet strabismus hypermetropicusnak nevezett el, szemben a korábban általánosan használt, nem szerencsés accommodatív strabismus elnevezéssel.

Kettesy elnevezése, mint fogjuk látni, találó, ugyanis a strabismus nem a minden ép szemű egyén esetében meglévő accommodatio eredménye, hanem

* Kettesy Aladár professzor emlékének ajánlva