Szemészet, 1984 (121. évfolyam, 1-4. szám)

1984-08-01 / 3. szám

Szemészei 121. 129—132. 1984.

A Debreceni Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának (igazgató: Alberth Béla egyetemi tanár) közleménye

Az üvegtesti sebészet kérdései I.

A vitrectomia bevezetésének következményei a szemorvosi munkára

ALBERTH BÍLA

Klinikánkról 1974-ben [1] jelent meg az első közlemény a vitrectomiáról, melyet azóta további négy [2, 3, 4, 5] követett. E munkákban kisebb részletkérdéseket és első eredményeinket ismertettük. Az eltelt 9 év alatt számos megfigyelést tehettünk melyre még első generációs, ma már primitívnek nevezhető műszerünk is lehetőséget adott. A műszer meghatározta korlátok miatt nem dolgozhattunk minden ismert indikációs területen. Tapasztalatokat azonban bőven szereztünk nemcsak műtéttechnikaiakat, hanem egyéb természetűeket is.

Szokatlan dolog, hogy szakfolyóiratban most elsősorban nem szakmai jellegű kérdéseket fogok tárgyalni, de mint látni fogják a vitrectomia vonzataként jelentkező új problémákat nem lehet kikerülni akkor, mikor hazánkban tulajdonképpen csak most lesz lehetséges ezen új műtéti módszer nemzetközi színvonalnak megfelelő bevezetése és művelése.

Vitrectomiát — nem teljes felsorolás szerint — az alábbi főbb indikációk alapján végezhetünk (/., II. és III. táblázat).

A vitrectomia indikációi a hátulsó Segmenten

1. táblázat

A) Üvegtesti homályok

1. Vérzések

a) Thrombosis

b) Diabetes

c) Eales betegség

d) Trauma

f) Hályogműtét utáni vérzés

2. Amyloidosis

3. Uveitis chronica

4. Üvegtesti membránok, kötegek

B) Praeretinalis membránok

1. Diabetes

2. Eales betegség

3. Masszív periretinalis proliferatio MPP

4. Vitreo-retinalis membránok (macular pucker)

C) Intraocularis idegentest eltávolítás

D) Endophthalmitis (Gombás és bákterialis)

E) Ablatio retinae (rhegmatogen)

1. Traction ablatio

2. Óriás szakadás

3. Ora serrata szakadás

4. MPP ablatio

5. Ablatio, szakadással a hátsó póluson Ablatio retinae (nem rhegmatogen)

1. Üvegtesti incarceratio aphakia esetén

2. Sérülés

129