Szemészet, 1984 (121. évfolyam, 1-4. szám)

1984-05-01 / 2. szám

zettség látszik. Az elváltozás körül kis fehér, degeneratív gócok, fölötte pedig csoportosan elhelyezkedő világos színű depozitumok figyelhetők meg.

b) A relief képen szembetűnő, hogy a centrális helyzetű elváltozás alapja lényegesen mélyebben van környezeténél. Körülötte gyöngyfűzérszerű, kissé előemelkedő degeneratív gócok, fölötte hyalin testecskék látszanak. A kórkép retinitis centralis atrophicans-nak felel meg.

A modern képfeldolgozó egységek gyors technikai fejlődése tette lehetővé, hogy azok klasszikus felhasználási területeiken kívül — meteorológia, kartográfia — új szakterületeken is alkalmazhatók. A módszert a hetvenes évek első felében próbálták ki a szemészetben is. A kezdeti próbálkozásokból két ma is alkalmazott módszert fejlesztettek ki: a Mertz és mtsai (1979) által ajánlott pseudostereogramokat, valamint Miszalok és mtsa (1982) computergrafikai módszerét. Mindkét technika alkalmas jó minőségű, a normál fotókon szabad szemmel nem érzékelhető részletekben gazdag képek készítésére. Az elektronikus képfeldolgozás lehetővé tesz bizonyos kvantitatív meghatározásokat is. Eddig szélesebb körben nem terjedt el, amit minden bizonnyal költséges volta magyaráz.

Ez utóbbi adta az ötletet, hogy olcsóbb módszerrel készítsünk térhatás érzetét keltő relief képeket. Azt az ismert tényt használtuk ki, hogy a magasság és mélység érzete pszychés folyamat, amely az árnyékvetéstől függ. Relief képeinken jól megkülönböztethető a fundus elváltozások helyzete a retina síkjához viszonyítva — pl. chorioidea atrophia vagy ruptura következtében besüppedt területek, kiemelkedő vérzések, oedemák,'hyalin testecskék stb.

Az ismertetett módon készített felvételek interpretálása óvatosságot igényel, ugyanis ál eredmények ábrázolására is alkalmas. így pl. a Bruch-membran drusenje excaváltabbnak tűnhet környezeténél, holott az a valóságban promineál. El kell tudni igazodni a képek fekete, fehér és szürke színein is, ami nem jelenthet problémát, ha tudjuk, hogy a negatív vagy a pozitív filmkocka fedettsége a nagyobb.

Mindezek figyelembevételével hagyományos fundus fotókkal vagy a szemtükri lelet pontos leírásával együtt korrekt vizuális dokumentáció készülhet, amely a betegség lefolyása és a kezelés hatékonyságának megítélése szempontjából hasznos információt jelent.

A módszer egyértelmű hátránya a költséges computeres technikákkal szemben, hogy egy-egy kép elkészítése több időt vesz igénybe, továbbá, hogy kvantitatív vizsgálatok végzésére nem alkalmas.

Eljárásunkat eddig a szemészetben nem alkalmazták. Tekintettel arra, hogy olcsón, kielégítő vizuális élményt adó, korlátlanul reprodukálható képek készítésére alkalmas, bevezetését ajánljuk.

Összefoglalás

A szerző egy új, a szemészetben eddig még nem alkalmazott, olcsó módszert ismertet, amely alkalmas a szemfenék elváltozásainak térbeli rögzítésére. A relief képek készítéséhez a fluorescein angiographiás filmek kiválasztott kockáit másolja át 1 : 1 arányban Contaprint filmre. Az egymásra helyezett pozitív-negatív filmkocka párok elcsúsztatásával nyert „dupla filmről” készíti a papírképeket. A módszer használhatóságát hagyományos fotókkal összehasonlított relief képeken mutatja be.

IRODALOM: 1. Ludwig, M., Biernat, D.: Jenauer Rundschau 27, 164 (1982). — 2. Mertz, M., Schultes, N.: Kiin. МЫ. Augenheilk. 175, 873 (1979). — 3. Mertz, M., Schultes, N., Fehenberger, 11., Warth, P.: Bér. Dtsch. Ophthalmol. Ges. 76, 835 (1979). — 4. Miszalok, V., Wollensak, J. : Ophthalmologica (Basel) 184, 181 (1982). — 5. Miszalok, V., Wollensak, J.: Fortschr. Ophthalmol. 79, 255 (1982).

99