Szemészet, 1983 (120. évfolyam, 1-3. szám)
1983 / 3. szám
Ossoinig-iéle II. quantitativ echographiával adható meg. Coleman [16] szerint absolut quantitativ jellemzői nincsenek a retina és az üvegtesti hártyák elkülönítésének. A Kretzkészülékeket használó szerzők azonban elég egységesen, klinikailag megbízhatónak tartják ezt a módszert [4, 16, 20]. A diabeteszes proliferativ retinopathiák azonban mégis képesek időnként a leggyakorlottabb echographusnak is meglepetést okozni. Ennél is ritkábban, de előfordulhat, hogy inveterált ablatio során elsorvadt retina gyenge reflexiója okoz diagnosztikai tévedést [16]. Magas, magányos echót ad az arteria hyaloidea persistens is. Az aequatorról több irányból a bulbus középpontja felé irányított szondával vizsgálva, az üvegtesti nullvonal közepe táján jelentkezik a tüskéje [17]. Az üvegtestben levő idegentest nagyon erősen reflektál. Megtalálása, a méretétől függően igen időigényes lehet. Vérzés, gyulladás színesítheti az echogramot. Az echographia, ahogy említettük, nagyon hasznosan egészíti ki az üvegtestről egyéb vizsgáló módszerrel nyert információkat. Borús törőközegek esetén, mint az egyetlen, az anatómiai helyzetet feltáró vizsgáló módszer, nélkülözhetetlenné is válik [15]. így az ultrahang diagnosztika a rohamosan fejlődő üvegtesti sebészet legfontosabb támaszává vált. Ez az egyik fő oka az echographia terjedésének, egyre modernebb, megbízhatóbb és sajnos egyre drágább készülékek kifejlesztésének. Jelenleg a В-módszer térnyerésének vagyunk tanúi. Ilyenkor kétdimenziós, a szerv akusztikai metszetét adó képet nyerünk. Ez a kép könnyebben értelmezhető, mint az egydimenziós А-kép. Az elváltozások alapja, határai, kiterjedése jobban megítélhetők vele. Kinetikus echographia során is több eltérés (pl. üvegtest és retina-leválás) ad megfelelő, sajátos információt az akusztikai metszeten. A В-módszer lehetőségeinek kiteljesedését egyébként az ún. „real time” eljárás tette lehetővé, amelynek az az előnye, hogy dinamikusan a szem, illetve az üvegtest pillanatnyi állapotáról ad felvilágosítást a gyártmánytól függően 10—60 képet szolgáltatva másodpercenként. A biométria és az üvegtesti diagnosztika szempontjából nagyon lényeges quantitativ echographia lehetőségeinek megbízható kihasználása azonban az idő-amplitúdó módszert igényli [15]. Buschman és Linnert [1] utal rá, hogy a finomabb korpuszkuláris echó-források kimutatása А-módszerrel többnyire sikeresebb. Kém annyira a készülékek és szondák jobb feloldó képessége, mint inkább az utóbbiak jóval könnyebb kezelhetősége miatt. Az üvegtest korszerű ultrahang diagnosztikája tehát mind a két, az A- és fiel járáshoz is kötött. Saját tapasztalataink és irodalmi adatok alapján üvegtesti homályok esetén azért tartjuk fontosnak az echographiai vizsgálatot, mert segítségével megítélhetjük, hogy: a) Milyen jellegű az üvegtest elváltozása? (Pontszerű, vagy lemezes homályok vannak jelen, mennyire mozgékonyak a képletek, híg-e az üvegtest, tartalmaz-e idegentestet ?) b) Hol helyezkednek el a kóros képletek, milyen kiterjedésűek, nagyságúak, milyen a retinához viszonyított helyzetük ? c) Milyen a retina állapota a borús üvegtest mögött, vagyis van-e retinaleválás ? d) Van-e valamilyen egyéb intraokuláris elváltozás (pl. tumor) ? Ezek alapján tehát az ultrahang diagnosztikával az üvegtest betegségeiben a terápia legalkalmasabb formáját, legyen az gyógyszeres vagy műtéti, sokkal nagyobb biztonsággal határozhatjuk meg. összefoglalás A szerző az üvegtesti echographia módszerét és lehetőségeit ismerteti. Az üvegtest kóros állapotváltozásai vérzések, gyulladások, degeneratiók kapcsán 183
