Szemészet, 1983 (120. évfolyam, 1-3. szám)
1983 / 3. szám
Síemésíet 140. 114—118. 1083. A Debreceni Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának (igazgató: Alberth Béla egyetemi tanár) közleménye Systemás immunválasz követéses vizsgálata keratoplastika után KE LENHEGYI CSILLA, SÜVEGES ILDIKÓ és ALBERTH BÉLA A szerv-transplantatumok rejectiós jeleinek észlelésére az elmúlt évtizedekben számos immunológiai eljárást dolgoztak ki és alkalmaztak. Ezek elsősorban a vese-traneplantatiók vonatkozásában a klinikai jelekkel együtt megbízható adatokat nyújtanak a transplantatum állapotáról. E módszerekkel, mint a lymphoblastos transformatio, a leukocyta migratiós teszt a transplantatum, vagy más antigénekkel szemben történő sensibilizáltságot vizsgálják [7, 11, 13, 15] míg a cytotoxicitási tesztek, a lymphocyta dependens, és az antitest dependens cytotoxicitas (ADCC) vizsgálata a transplantatum elleni killer sejt aktivitásról szolgáltat adatokat [3, 6, 12]. A corneatransplantatum sorsának nyomon követésére a leukocyta migratiós teszt és a lymphoblastos transformatio vizsgálata cornea antigénnel, nem nyújtott teljes mértékben megbízható adatokat [1, 2]. Ismert, hogy a celluláris immunreactiókban részt vevő lymphocyták többsége ún. thymusdependens T-sejt, amelyek részben szabályozzák az immunreactiókat (suppressor T-sejt), részben közvetlenül is részt vesznek az immunreactiókban, valamint a B-lymphocytákkal (bursa dependens lymphocyták) kooperálva a Immorális immunválaszt is befolyásolják. Brain és mtsa írták le először, hogy a humán T-sejtek birka vörösvérsejttel (bvvt.) rosetta formát képeznek bizonyos körülmények között, így a keringő vérben arányuk és számuk meghatározható [5]. A T-lymphocyták száma a szervezet immunreaktivitásával párhuzamosan változik, így az E-(erythrocyta) rosetta teszt alkalmazható különböző celluláris immundeficienciák vizsgálatára [14, 17], az immunosupressio mérésére [4], valamint a transplantatummal szembeni rejectio észlelésére is I Ki. 16]. A T-sejtpopulatio egyik alcsoportját képezik az ún. aktív E-rosettát képező lymphocyták, amelyek jellemzője, hogy utókezelés nélkül alkotnak rosettát a bvvt-vel [18]. Egyesek szerint az utóbbi sejtek aránya nem függ a totál T-sejt arányától, ugyanakkor gyorsabban és aktívabban reagálnak az immunológiai állapot változásaira [8, 18]. Ezen adatok alapján keratoplastika vonatkozásában elsőként mi kezdtük nézni a T-lymphocyták arányainak változását. Vizsgálataink alapján a következőkre kívántunk választ kapni: 1. A corneatransplantatiót követően változik-e a recipiens T-lymphocytáinak aránya, tekintettel a cornea sajátos immunológiai helyzetére. Ha igen, mikor következik be ez a változás ? 2. A T-sejt arányok változását hogyan befolyásolja az immunsuppressív szerek alkalmazása ? 3. Milyen kapcsolat mutatható ki a corneatransplantatum sorsának nyomon követése folyamán a klinikai kép és a T-lymphocyták számának változása között? Munkánkban az első két kérdéshez kapcsolódó eredményekről számolunk be. Betegek és módszerek Vizsgálatainkat 38 corneatransplantált betegen végeztük el. A 22 férfi és 18 nő átlagéletkora 41,7 év volt. 174
