Szemészet, 1983 (120. évfolyam, 1-3. szám)
1983 / 1. szám
szem myopiás, nem szükséges annak teljes korrigálása, érdemes 2,0 D myopiát meghagyni. Ha az implantációra nem szánt szem ametropiás és az implantálandó is azonos, vagy közel azonos fokban és megegyező előjellel ametropiás, úgy kell a pseudophakos törőerejét megválasztani, hogy műtét után a két szem iseiconiás legyen. Ez hypermetropia esetében az artiphakiás szemnek a másikhoz mért, 2,0 dpt-val történő emmetropizálását jelenti. Azaz pl. 4,0 D isometropiás hypermetropia esetében az operált szemet csak 2,0 D hypermetropiájúra állítjuk be. Myopia esetében is az emmetropizációra törekszünk, de csupán 1,0—1,5 I) értékben. Anizometropia esetében igyekezni kell az anizometropia fokának mérséklésére, figyelembe véve a szemfenéki képek méretének ezzel végbemenő változását, az aniseiconiára törekedve. Nagyfokú anizometropia esetében az implantációval helyreállítható optimális refrakciós egyensúly sem eredményez binokuláris látást. Az egyik oldalon kontaktlencsével korrigált aphakiás egyén másik szemének egy oldalra tervezett implantációja esetében előnyös az artiphakiás szem fénytörését 1,0 D myopia értékűre beállítani. Összefoglalás A szerző ismerteti a szembe ültethető műanyagszemlencse optikai princípiumát, majd a magyar irodalomban eddig nem szereplő, a pseudophakosra vonatkozó terminus technikusokat, mint az idem-lencse, emmetropizáló-lencse, myopizáló-lencse és azok optikai meghatározását. Elméleti meggondolások alapján és gyakorlati példák segítségével ismerteti továbbá a műanyagszemlencse törőerejének kiszámítási módját, emmetropia és ametropia, továbbá a primer és a szekunder implantáció esetére. Összehasonlító áttekintést nyújt az aphakia szemüveggel, kontaktlencsével és pseudophakos implantatióval történő korrigálásának optikai hatásáról. Végül általános áttekintést és az irodalom továbbá saját tapasztalat alapján kialakult indikációs javaslatot ad az artiphakiás szem fénytörésének beállítására emmetropia és ametropia, továbbá izometropia és anizometropia kombinációinak eseteire. IRODALOM: 1. Binkhorst, R. D.: Ophthalmic Surgery (USA) 6, 17 (1975). — 2‘ Binkhorst, R. D.: Ophthalmie Surgery (USA) 7, 69 (1976). — 3. Colenbrander, M. G.: Brit. J. Ophthal. 57, 735 (1973). — 4. Drews, R. С.: Am. Intra-Ocular Implant Soc. J. 3. 170 (1977). — 5. Fechner, P. U.: Intraocularlinsen Grundlagen und Operationslehre. Bücherie des Augenarztes. Klm. Mbl. f. Augenheilk. Ferdinand Enke Stuttgart 1980. — 6. Fyodorov, S. N. : Hirurgia anomalij refrakeij glaza. Szbornyik nauesnüh trudov. Moszkovszkij Naucsno-Iszledovatyelszkij Insztitut Mikrohirurgü Glaza. Minyisztyersztvo Zdravoohranyenyija RSZFSZR. Moszkva, 1981. — 7. Fyodorov, S. N.: Implantacija iszkuszsztvennava hrisztalika „Medicina” Moszkva, 1977. — 8. Fyodorov, S. N., M. A. Gnlin, A. Linksz: Invest. Opbthal. (US A) 14, 625 (1975). — 9. Fyodorov, S. N., A. I. Kolinko: Vestnik Oftalmologic (MOSCOW) 80, 27 (1967). — 10. Gemet, H., H. Ostholt: Ophthalmologies (Basel) 166, 120 (1973). — 11. Gemet, H., H. Ostholt, H. Werner: Intraoculare Optik in Klinik und Praxis. Rothacker, Berlin 1978. — 12. Guilino, G.: Der Augenoptiker H. У (1976). — 13. van der Haijde, G. L. : Ultrasonography in Ophthalmology 83, 273 (1975). — 14. Retzlaff, J.: Am. Intra-Ocular Implant Soc. J. 6, 268 (1980). — 15. Sanders, D. R., M. C. Kraff: Am. Intra-Ocular Implant Soc. 6, 263 (1980). — 16. Shepard, D. D.: The intraocular lens manual. Santa Maria, California 1977. and 1982. — 17. Thijssen, J. M.: Ophthalmologica 171, 467 (1975). Д. Вёрёшмарти: Оптическое планирование имплантируемой в глаз линзы из синтетического материала Автор знакомит с оптическим принципом синтетического хрусталика, который можно имплантировать в глаз, далее, с техническими выражениями, которые до сих 14
