Szemészet, 1983 (120. évfolyam, 1-3. szám)
1983 / 1. szám
érintő plankonvex műanyag szemlencsével korrigált aphakiás szem retinális képeinek mérete, továbbá egyik oldali aphakia esetén a másik szem szemfenéki képe emmetropia és —9,0-től +9,0 dpt-ig terjedő korrekció viselésének esetében. A grafikonról számos törvényszerűség leolvasható: 1. A szemüveggel korrigált aphakiás beteg szemfenéki képének mérete anynyira megváltozott, hogy még binokuláris aphakia és izometropia esetében is nehézséget jelent a térbeli tájékozódás. 2. Szemüveglencsével monokuláris aphakia esetében nem állítható helyre a binokuláris látás. 3. Szemüveggel korrigált aphakia esetében a szemfenéki kép méretének növekedése arányában csökken a látótér kiterjedése. 4. A kontaktlencse binokuláris aphakia és izometropia esetében, a csak mérsékeltebb képméret-növekedés miatt, jól használható korrekciót jelent. 5. A kontaktlencse monokuláris aphakia esetében, ha a primer refrakció mindkét szemen myopiás volt, nem képes a binokuláris látás helyreállítására. Emmetropia esetében csak esetenként, míg a közepes vagy nagyobb fokú hypermetropiás szempár egyikének aphakiáját mindössze kisfokú képméretbeli változással jó binokularitást biztosítva korrigájla. 6. A pseudophakos optikailag a legjobb korrekciót adja. Binokuláris aphakia és izometropia esetében lényegében a műtét előtti állapotot rekonstruálja. Optikai hatása annál jobb, minél közelebb áll a fősíkja az eredeti szemlencsééhez. Ezért optikailag a hátsó csarnoklencse a legmegfelelőbb. Myopia esetében a szemfenéki kép méretének növelésére gyakorolt hatása fokozódik, míg hypermetropiánál csökken, sőt negatív irányba csap át. 7. Anisometropiás szempár esetében megfelelően megválasztott törőerejű pseudophakos segítségével izometropia, vagy ahhoz közelálló refrakciós értékek érhetők el. 8. A műanyaglencse a monokuláris aphakia korrigálására emmetropia és közepes fokú ametropiák esetében kiválóan alkalmas. A pseudophakosnak a lens cristallinához viszonyítottan eltérő helye a bulbusban, mint említettük, ha nem is nagyfokú, de mégis mérhető gyújtótávolságnövekedést, ezzel képméret-nagyobbodást eredményez. így izometropiás és egyik oldalon aphakiás szempár esetében mind az idem, mind az emmetropizáló lencse beültetése során iseiconia keletkezik. A pseudophakos e nem kívánt optikai hatását Gernet szerint úgy kompenzálhatjuk, hogy a pseudophakiás szemet a beültetés során szándékosan myopizáljukésamyopiát konkáv szemüveglencsével korrigáljuk. Ilymódon a túlméretezett törőerejű pseudophakos és a konkáv szemüveglencse, mint a fordított állású Galilei-féle távcső afokális optikai rendszerként szerepel, amelynek optikai hatását, a minificatiót a 4. ábra mutatja. Az ábrán példának vett hátsó csarnoklencse esetéből látható, hogy a 2,0 dpt értékkel felülkorrigált pseudophakiás, egyébként emmetropiás szem törőerő feleslege a pseudophakos fősíkjával egybeeső fősíkú virtuális konvex lencsének felel meg, amely a — 2,0 dpt-s szemüveglencsével afokális rendszert képez. A virtuális konvex-lencse és a szemüveglencse, mint fordított állású Galilei-féle távcső kicsinyít, mégpedig a két lencse közös gyújtópontjától mért gyújtótávolságok méretének arányában, azaz : N=— =--■-°’J = -1,0358. fp 0,4827 1 1
