Szemészet, 1983 (120. évfolyam, 1-3. szám)
1983 / 1. szám
valamely, szekunder implantáció esetében szívesen alkalmazott, elülső csarnoklencse esetében +17,0 dpt. Közismert, hogy minél hosszabb a szem és korrekciójának, mint összetett törőrendszernek a gyújtó távolsága, annál nagyobb a szemfenéki kép mérete. Tudjuk, hogy az aphakia szemüveglencsével történő korrigálása esetén tetemesen megváltozik a szemfenéki kép mérete. A szemüveglencse és a szem egyetlen törőfelszíne a szaruhártya, mint összetett törőrendszernek a fősíkjai jóval előrébb kerülnek, így a hátsó gyújtó távolság 24,00 helyett 31,00 mm lesz. Ennek következtében a szemfenéki kép méretének növekedése átlagosan 30% körüli. A kontaktlencse esetében ez jóval kevesebb, de még mindig 7—12% között mozog. Tekintettel arra, hogy a pseudophakos fősíkjának helye — annak ellenére, hogy a törőfelszínek, szaruhártya-lencse fiziológiás sorrendje nem változik meg és a lencse törőerejét pótló optikai felszín nem kerül a szaruhártya elé, mint a szemüveg és a kontaktlencse esetében — nem egyezik meg a szemlencséével, hanem annál előrébb van, így a műanyaglencse is okoz kisfokú szemfenéki képnövekedést. A szemfenéki kép mérete annál nagyobb, minél előrébb, azaz minél közelebb áll a pseudophakos a szaruhártyához. Az elülső csarnoklencse átlagosan 4%-os, míg a hátsó csarnokba ültetett csupán 1%-os, vagy az alatti képméret-növekedést okoz. Az alábbi grafikonon (3. ábra), amelynek eredetije BinlchorsttcA származik, összehasonlítható a szemüveggel, a kontaktlencsével és az iris elülső felszínét 3. ábra. Az aphakiás szem szemüveggel, kontaktlencsével és az iris elülső felszínét érintő pseudophakossal történő korrekciójának a szemfenéki kép méretére gyakorolt hatása %-ban megadva. A legalsó egyenes a monokuláris aphakia esetében a másik, emmetropiás illetve szemüveggel korrigált szem, képméretét mutatja, Binkhorst után 10
