Szemészet, 1983 (120. évfolyam, 1-3. szám)

1983 / 1. szám

Tapasztalataink szerint figyelembe veendő a kataraktás szem primer refrak­­ciójának aszférikus hibája is, azaz ha a szem astigmiás, mert az indirekt astig­­mia a műtét kapcsán fokozódik, míg a direkt csökken. Ezért a szaruhártya vízszintes tengelyében mért érték az irányadó, a pseudophakos optikai terve­zése szempontjából. Ha ehhez képest a szaruhártya törőereje a függőleges meri­diánban 1,0 — 2,0 D-val nagyobb, számításon kívül hagyandó. Ha 2,0 D-nál nagyobb, vagy bármennyivel is kisebb, esetleg ferde tengelyű, a pseudophakos törőereje a szaruhártya két fő meridiánjának görbületi sugara középértékéből, illetve az ennek megfelelő refrakcióértékek szférikus ekvivalenséből (D) szá­mítható ki. Ez utóbbit a szaruhártya astigmatismus két fő tengelyében mért fénytörés (7), és D.,) középrtéke adja: D = D\ + D, 2 A világszerte végzett számos implantáció lehetőséget teremtett a pseudo­phakos törőerejének tapasztalati összefüggés alapján való megállapítására is. Az implantálandó szemek szaruhártyája törőerejének és tengelyhosszának, továbbá az implantált szem fénytörésének ismerete lehetőséget nyújt a pseudo­phakos törőerejének lineáris regresszió útján történő meghatározására. így született meg a Retzlaff, Sanders és Kraff-féle formula. Miszerint a pseuophakos keresett törőereje: Dl = A- 2,5 Z — 0,9 Dct ahol A a beültetendő lencse típusától és formájától függő a szemben elfoglalt helyéből adódó gyárilag megadott konstans, l a szem tengelyhossza, I), pedig a szaruhártya görbületi sugara alapján adódó törőereje. A Shearing-ié\c hátsó csarnoklencse esetében az előző számításoknál használt változók értékének helyettesítése révén: DL = 116,2 - 2,5 • 24 - 0,9 • 42,42 = 18,0 dpt. Látható, hogy ez utóbbi összefüggés is jó eredményt ad és egyszerűségénél fogva jól alkalmazható. Az eddigi számítások elsősorban a 'primer implantációra vonatkoztak, tehát arra az esetre, ha а 1епсзе extrakció és a pseudophakos implantáció egy ülésben történik. Könnyebb a műanyag szemlencse törőerejének megállapítása, ha a beültetés korábbi extrakciót követően, szekunder implantáció útján az apha­­kiás korrekció ismeretében történik. Ebben az esetben kiinduló pontul az aphakiás korrekció üvegértékének szférikus ekvivalense szolgál. A keresett érté­kek az alábbi, részben számított, részben epirikusan korrigált táblázatból az emmetropizáló lencsére vonatkoztatva leolvashatók: Szférikus ekvivalens dpt Elülső csarnok lencsék dpt Iris síkjában fekvők dpt Hátsó csarnok lencsék dpt +10,0 + 16,0 + 16,0 + 17,0 + 11,0 +16,0 + 17,0 + 18,0 + 12,0 + 17,0 +18,0 + 19,0 + 13,0 + 18,(1 + 19,0 + 20,0 + 14,0 + 19,0 + 20,0 + 21,0 + 16,0 + 20,0 + 21,0 + 22,0 Például ha az aphakiás korrekció + 11,0 dpt + 2,0 dpt cyl ax 0°, akkor ennek a szférikus ekvivalense +12,0 dpt. így a táblázat szerint a keresett törőerő 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom