Szemészet, 1983 (120. évfolyam, 1-3. szám)

1983 / 2. szám

konyságára utal az is, hogy Mediterrán térségben kialakult ciklonok esetében a jobb szemen jelentkező hirtelen fájdalom a melegfronti szakaszban (CMw) mutatkozott szignifikánsan többször (P = 0,027), míg a bal szemen jelentkező fájdalom a mediterrán ciklon hidegfronti időjárási típusban (CMC) (P< 0,001). Ugyancsak hasonló eset fordult elő a Kárpát-medencétől északra elhelyez­kedett anticiklon esetén (An), midőn a bal szemen szignifikánsan kevesebbszer (P<0,001), a jobb szemen szignifikánsan többször jelentkezett hirtelen kelet­kező fájdalom (P< 0,001). Ehhez hasonló tendencia mutatkozott a Kárpát-medencétől déli irányban ki­alakult anticiklon (As) esetén is. 3. Viszketés és könnyezés Ebben a tünetcsoportban csupán a bal szem esetén mutatkozott hatékony­nak az alsó légkört teljes mértékben lehűtő betörési frontok halmozódása (P<0,05), amely a betörési front átvonulását követő hideglevegő beáramlásá­nak lezárását jelentő lesiklófelület átvonulásával fejeződött be (P<0,01). A talajmenti levegőfajták közül csupán az Island térségéből érkező poláris (mP) levegőfajta mutatkozott hatékonynak mindkét szemen előforduló tünet­­csoport esetében. A köd jelenléte is hatékonynak bizonyult (P<0,01). Ugyan­csak szignifikánsan többször mutatkozott ez a tünet a bal szemen fülledtség alatt is (P< 0,001). A magaslati erős széllel járó futóáramlás szintén a bal szemen mutatkozó tü­neteket fokozta, az előzőekben említett betörési front posztfrontális áramlásá­ban (P<0,0027). Szignifikánsan többször jelentkezett ez a tünet a Mediterrán vidékekről érkező ciklon hidegfronti (CMc) áramlási helyzetében (P< 0,001). Megbeszélés A reumás eredetű posztiritiszes panaszok jelentkezése idején az időjárási té­nyezők terhelő hatása kimutatható. A feljegyzések statisztikai elemzése azért tarthat érdeklődésre számot, mivel a két szemen a panaszok nem ugyanazon időjárási tényezők hatása alatt jelentkeztek. Ezt bizonyítja az is, hogy a vizs­gálatok során összesen 378 esetben végeztünk szignifikancia számítást mindkét szemen észlelt panaszokra vonatkozólag, és ebből csak 44 esetben (11,6%) mu­tatkozott egyöntető eredmény. Ennek magyarázata abban keresendő, hogy a beteg időjárásérzékenysége vegyes típusú volt. Később — 1964-től kezdődően — végzett kérdőíves időjárásérzékenységi típus meghatározás során 1964—1977 között évenként kitöltött kérdőív szerint [10] a beteg vegyes hidegfront érzékenynek bizonyult. Curry [5] a különböző időjárásérzékenységű egyének jellegzetességeinek le­írása során megállapítja, hogy a melegfront érzékenyek inkább rövidlátók, a hidegfrontérzékenyek pedig messzelátók. A fentiek egybevetésével a reumás eredetű posztiritiszes panaszok a vegyes hidegérzékeny típusú beteg feljegyzé­seinek analizálásával is igazolást nyertek, hiszen azok mindkét szemen csupán a vizsgált meteorológiai elemek 11,6%-ában mutatkoztak egyöntetűen haté­konynak. Vizsgálódásaink fényt derítettek arra is, hogy a köd, a magas nedvességgel járó fülledtségi érzés, a magasabb légrétegekben is fellépő futóáramlás hatékony lehet a reumás eredetű posztiritiszes panaszok fellépésére, és ezek megnyilvánu­lási formái különbözők lehetnek. Az irodalomban Brückner [2] Svájcban külö­nösen a vegetatív labilitást befolyásoló időjárási tényezőkre hívja fel a figyelmet, amelynek kísérőjelei a migrén, a főnfejfájás és a reumatikus fájdalmak előfor­dulása. Ehhez hasonló esetünkben az, hogy a keringési zavarokra utaló látás­106

Next

/
Oldalképek
Tartalom