Szemészet, 1983 (120. évfolyam, 1-3. szám)
1983 / 2. szám
zavarok szignifikánsan többször jelentkeztek afrikai eredetű szubtrópusi levegőben — amely a mindenkori egyensúlyi hőmérsékletnél legalább 8—10 fokkal melegebb — viszont a hirtelen támadt fájdalmak szignifikánsan kevesebbszer fordultak elő ugyanebben a levegőfajtákban. Mindez arra utal, hogy még ugyanazon a kórforma esetében — de más élettani mechanizmus hatása alatt — egészen más irányból érkező időjárásváltozásokra — mint kiváltó ingerre — reagál szervezetünk. A szokásos terápiás eljárásokon kívül tehát az ajánlható, hogy különösen a szubtrópusi levegőfajta beáramlásakor vagy uralma idején érdemes a kezelések pontos betartására odafigyelni, mivel ebben a levegőfajtában nagyobb lehetőség van a gyulladásos betegségek keletkezésére, részint a levegőfajtában levő magasabb légszennyezettség (portartalom, magasabb redukálóanyagértékek), részint a pozitív előjelű villamos részecskék (ionok) viszonylagos túlsúlya miatt [7, 9, 14]. Összefoglalás A szerző egy éven keresztül végzett feljegyzések alapján egy vegyes hidegfrontérzékenységű beteg reumás eredetű posztiritiszes panaszait vetette egybe az időjárási tényezők előfordulásával. Megállapítást nyert, hogy a két szemen nem ugyanazon időjárási tényezők hatása alatt léptek fel az említett tünetek. A homályos látás elsősorban a jobb szemen mutatkozott szignifikáns mértékben, felsiklási frontok átvonulása alatt, afrikai eredetű szubtrópusi levegőben, fülledtség és köd idején. Hirtelen keletkező fájdalmak főként a bal szemen fordultak elő halmozottan betörési frontok átvonulása idején, tengerihideg és sarkvidéki levegőben, valamint az Atlanti-óceán felől érkező szubtrópusi levegőben. Halmozottan jelentkezett könnyezés Mediterrán ciklonális helyzetben, betörési frontok átvonulása alkalmával. Végül a szerző tanácsot ad az alkalmazott terápia fokozottan gondos betartására. IRODALOM: 1. Berkes, Z.: Időjárás, 65, 289 (1961). — 2. Brückner, A.: Kiin. МЫ. Augenheilk. 101, 906 (1938). — 3. Brückner, A., Goldmann, A. : Kiin. МЫ. Augenheilk. UH, 447 (1951). —-4. Cuendet, J. F. : Ophthalmologiea, 117, 296 (1949). — 5. Curry, M. : Bioklimatik. American Research Institute. Riderau—Ammersee. 1948. 1534. old. — 6. Enroth, E. : Acta Ophthalmologiea. 10, 146 (1932). — 7. Landsberg, H. : Erg. Kosm. Phys. III, 155 (1938). — 8. Örményi I. : Időjárás, 64, 214 (1960). — 9. Örményi I. : Magyar Balneoklimatológiai Egyesület Évkönyve. Budapest. 1967. 105. old. — 10. Örményi, I. : Ergonómia, 5, 156 (1972). — 11. Péczely, Gy.: Kleinere Veröffentlichungen der Zentralanstalt für Meteorologie. Budapest, 31. 1957. — 12. Schelling, H.: Klin. Wschr. 16, II. 1691 (1937). — 13. Szamosi, T.—örményi, I.—Makiári, L.—Zombory, J. : Int. J. Biomet. 9, 171 (1965). — 14. Tyczka, S. : Symposium on Aerotherapy, Budapest, 1972. 6. p. И. Ё p m e и и: Влияние метеорологических факторов на возникновение постиридитных жалоб ревматического происхождения На основании наблюдений, производившихся на протяжении целого года, автор сопоставил появление постиридитных жалоб ревматического происхождения у одного больного, чувствительного к холодному фронту, с изменениями метеорологических факторов. Было установлено, что упомянутые симптомы появляются на обоих глазах под влиянием разных погодных факторов. Нечеткое зрение отмечалось в первую очередь на правом глазу (разница достоверна), во время прохождения скользящих фронтов, в субтропическом воздухе африканского происхождения, при тумане и удушливой атмосфере. Внезапно возникающие боли чаще наблюдались на левом глазу, во время прохождения фронтов вторжения, в морском холодном и полярном воздухе, а также в субтропическом воздухе, приходящем с Атлантического океана. Слезотечение часто появлялось при средиземноморских циклонах, в связи с прохождением фронтов вторжения. В заключение автор дает совет очень тщательно соблюдать рекомендованную терапию. 107
